Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)
— 1932: VIII. t.-c. — 89 ellenben csak olyan tagnak van, aki magyar állampolgár, és aki az ipartestület működésének területén legalább három év óta űz képesítéshez kötött ipart. Tanácskozási és szavazási jogát nem gyakorolhatja, és az ipartestületben semmiféle tisztet be nem tölthet, és semmiféle megbízatást nem kaphat az olyan tag, illetőleg a tagnak olyan helyettese: 1. aki gyámság, gondnokság, vagy csőd alatt áll; 2. aki bűntett, az állam ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, továbbá aki fegyházbüntetésre, börtönbüntetésre, három hónapot meghaladó fogházbüntetésre, hivatalvesztésre vagy a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztésére szóló ítélet hatálya alatt áll; 3. aki a tanácskozási és szavazási jog gyakorlásának szünetelését, vagy a kapott megbízatás visszavonását kimondó fegyelmi ítélet hatálya alatt áll; 4. aki kétévi tagsági díjjal hátralékban van, Az ipartestületi tagsági jogokat az iparosok személyesen, jogi személyek, a részvénytársaságokat és szövetkezeteket is ideértve, meghatalmazott képviselőjük útján, közkereseti társaságok és betéti társaságok az üzlet vezetésére jogosított tagjuk útján gyakorolják. Az iparnak kiskorú javára gyakorlása esetén az ipartestületi tagsági jogokat az gyakorolja, aki az ipart a kiskorú javára űzi. Az ipartestület önkormányzati szervei. 12. §. Az ipartestület önkormányzati szervei a közgyűlés, az elöljáróság, az elnök (alelnökök), a külön célokra alakított szakosztályok és bizottságok. Az ipartestületi közgyűlés. 13. §. Az ipartestületi közgyűlés a szavazásra jogosult összes tagokból áll. Ha az ipartestület tagjainak száma az ezret meghaladja, az alapszabályokba a közgyűlés elhatározása alapján rendelkezés vehető fel az iránt, hogy a tagok