Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 125.78711930. K. M. sz. rendelet. — 77 125.787/1930. K. M. számú rendelet ugyanannak az egyénnek ugyanabban az időben több munkaadónál vagy több iparban tanoncul szerződtetése tárgyában. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. Kételyek merülvén fel arra nézve, hogy a tanonc ugyanabban az időben több, nem rokon természetű ipari szakmára is szerződtethető-e, tudomásul, továbbá a hatásköre területén működő elsőfokú iparhatóságok s ezek utján az ipartestületek megfelelő értesítése végett a következőkről értesítem Címedet. Az 1922: XII. törvénycikk a szakképzettség megszerzése érdekében nagy súlyt helyez a tanoncévek megfelelő felhasználására s a kiköthető tanidő legrövidebb tartamát olyképen állapítja meg, hogy a tanidőt teljes mértékben a tanonc szakmabeli kiképzésére szánva, az az illető ipar körébe vágó alapismeretek elsajátítására elegendő legyen. A törvény azt, hogy a tanidőt tényleg az említett cél elérése érdekében használják fel, nevezetesen, hogy a tanonc a választott iparban a megkívánt alapismereteket tényleg megszerezze, a megfelelő rendelkezések egész sorával biztosítja. Az idevágó rendelkezéseknek szorosan összefüggő rendszerével és céljával határozottan ellenkeznék, ha valaki ugyanabban az időben két vagy több munkaadónál állhatna tanviszonyban, úgyszintén az is, ha valakinek ugyanabban az időben — bár ugyanazon munkaadónál — két vagy több olyan iparra lehetne tanszerződése, amelyek nem rokoniparok. Abban az esetben ugyanis, ha ez meg lenne engedve, ezzel egyfelől ki lehetne játszani a munkaadó felelősségét a tanonc kiképzéséért, másfelől meg lehetne kerülni a törvénynek azt a rendelkezését, amely az egy-egy iparág körébe tartozó alapismeretek elsajátítása céljából szükséges tanidő legrövidebb tartamát megállapítja és meg lehetne hiúsítani a tanoncképzés eredményességét. Más a helyzet az 1922: XII. törvénycikk 13. és 14. §-aiban egy-egy folyószám alatt felsorolt rokoniparok tekintetében. Ezeknek a rokoniparoknak szoros kapcsolatánál és természeténél fogva nincs akadálya annak, hogy a tanonc ugyanabban az időben, ugyanannál a munkaadónál, két vagy több rokoniparban nyerjen kiképzést, feltéve természetesen, hogy a tanonc munkaadója a kérdéses rokoníparokat a fennálló szabályoknak megfelelően tényleg önállóan üzi és üzemi berendezése, felszerelése mellett a tanoncnak a szóbanlevő rokoniparágakra való kiképzése lehetséges. Ilyenkor a tanszerződésben az elsajátítani kívánt rokoniparok mindegyikét meg kell jelölni. A fentieknek megfelelően nem engedhető meg, hogy bárki ugyanabban az időben két vagy több olyan iparra legyen tanoncul szerződtetve, amelyek nem rokoniparok, avagy hogy