Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

78 — Iparjog. — valaki ugyanabban az időben két vagy több munkaadónál álljon tanviszonyban s az iparhatóságok, továbbá az ipartes­tületek kötelességévé teszem, hogy a tanszerzödések megkö­tésénél erre figyelemmel legyenek. Amennyiben a múltban megtörtént volna, hogy ugyanazzal az egyénnel valamelyik iparos olyan tanszerződést kötött, amelynek értelmében a tanonc ugyanabban az időben két vagy több nem rokoniparban nyer kiképzést, az ilyen tanoncot segédi vizsgálata alkalmával az ugyanabban az időben tanult nem rokoniparok közül csupán abból szabad megvizsgáztatní, amelyet a tanonc ezek közül szabadon választ. Abban az egyébként alig elgondolható esetben pedig, ha az nyerne megállapítást, hogy a jelen rendelet kiadása előtt kötött tanszerződések alapján a tanonc ugyanabban az időben két vagy több munkaadónál áll tanviszonyban, ennek a törvény­ellenes állapotnak megszüntetése céljából az eljárást haladékta­lanul meg kell indítani s az érdekelt felek meghallgatásával és a tanonc óhajtásának figyelembevételével meg kell állapí­tani azt a tanszerződést, amely hatályos marad, a többi tan­szerződést ellenben, mint törvénybe ütközőt, fel kell bontani. Budapest, 1930. évi március hó 13-án. 139.919/1930. K. M. számú rendelet az elhunyt építőiparos iparának az életben maradt házastárs jogán vagy az iparos törvényes, törvényesített vagy örökbe­fogadott kiskorú gyermekei vagy unokái javára folytatása esetében a szakképzettség igazolásáról. Tekintettel arra, hogy jelentékeny közbiztonsági és gaz­dasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy az építőiparokban a munkálatokat mindenkor szakképzett egyén vezetése alatt vé­gezzék, az 1922: XII. t.-c. 33. §-ában nyert felhatalmazás alap­ján a következőket rendelem: 1. §. Az elhunyt építőiparos (építőmester, kőmíves-, kő­faragó- és ácsmester, valamint kőmives-, kőfaragóiparos vagy ácsiparos) által gyakorolt építőipart életben maradt házastársa, akár saját javára, akár az iparos törvényes, törvényesített vagy örökbefogadott kiskorú gyermekei vagy unokái javára csak attól a naptól kezdve folytathatja, amely napon az egyéb feltételeken felül az illető építőiparra előírt szakképzettséget vagy saját személyében igazolja, vagy pedig az előírt szakkép­zettséggel és egyéb kellékekkel rendelkező üzletvezetőt alkal­maz és annak alkalmazását, valamint az ipar folytatásának megkezdését az elsőfokú iparhatóságnál bejelentette. A bejelentett üzletvezető személyében utóbb beállott vál­tozást mindenkor nyolc nap alatt kell bejelenteni az elsőfokú iparhatóságnál. Az özvegy önként értetődően nem köteles üzletvezetőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom