Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1932: IX. t.-c. a hitelsértésről. — 35 csorbítja azzal, hogy nyilvánvaló pazarlása, vagy nagy mértékben hanyag, vagy nagy mértékben könnyelmű üzletvitele, illetőleg gazdálkodása következtében fizetésképtelenné vált. Kereskedő nagy mértékben hanyagul, illetőleg nagy mértékben könnyelműen folytatja üzletét különösen akkor, ha fizetésképtelenségét a hatóságnak vagy hitelezőinek, illetőleg a hitelezők érdekképviseletének kellő időben be nem jelentette, ha üzleti tőkéjét rendes üzleti köréhez nem tartozó tőzsdei játékban vagy merész üzletekben kockáztatja, továbbá — habár a jog szabálya szerint ügyleteit és vagyoni állását feltüntető könyvvezetést lett volna köteles folytatni, illetőleg mérleget készíteni — könyvvezetést nem folytatott, mérleget nem készített, vagy könyvvezetését, illetőleg mérlegét, levelezését és leltárát meg nem őrizte, vagy úgy vezette, hogy abból ügyleteit és vagyoni állását nem lehet megállapítani. A jelen §-ba ütköző cselekmény miatt a bűnvádi eljárást csak magáníndítványra lehet megindítani. A magánindítvány megtételére a megkárosított hitelezőknek a követeléseik tőkeösszege szerint számított többsége jogosult. Az előterjesztett indítvány nem vonható vissza. Ha az adós a hitelezőivel kötendő egyesség iránt eljárást tett folyamatba, a magánindítványt a Btk. 112. §-ában meghatározott határidőn túl is mindaddig meg lehet tenni, amíg az egyességi eljárás folyamatban van, vagy amíg az adós a magánegyességben vagy a kényszeregyességben elvállalt kötelezettségének eleget nem tett. 5. §. A 4. §-ban meghatározott cselekmény büntetése három évig terjedhető fogház, ha a cselekmény következménye a 2. §-ban meghatározott eredmény volt. A bűnvádi eljárást hivatalból kell megindítani. 6. §, A jelen törvény alkalmazása szempontjából közömbös, hogy az adós ellen csődöt, csődönkívüli 3*