Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

36 — 1932: IX. t.-c. a hitelsértésről. — kényszeregyességet vagy kényszerfelszámolást elrendeltek-e vagy nem. 7. §. Ha egyesület vagy kereskedelmi társaság az adós, az 1., a 2., a 4. vagy az 5. §-ban meghatározott bűntett vagy vétség miatt a felelősség a vagyon kezelésével, illetőleg az üzlet vezetésével, vagy az ügyek intézésével megbízott azokat a személyeket terheli, akik a cselekményt elkövették. 8. §. Ha az 1., a 2., a 4, vagy az 5. §-ban meghatározott bűntettet vagy vétséget nem az adós, hanem olyan személy követte el, aki megbízás vagy egyéb jogviszony alapján az adós vagyonával vagy ennek egy részével rendelkezik, úgy büntetendő, mintha ő lenne az adós. 9. §. Vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő a hitelező, aki a maga vagy más részére ajándékot vagy más előnyt fogad el azért, hogy a csődeljárás vagy a csődönkívüli kényszeregyességi vagy kényszerfelszámolási eljárás során a hitelezők valamely határozatának hozatalához szavazatával hozzájáruljon, vagy hozzá ne járuljon, vagy pedig a szavazástól tartózkodjék, jogorvoslatot használjon vagy ne használjon, vagy a jogorvoslatról lemondjon. 10. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetés alá nem esik, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki akár a csődeljárás, akár a csődönkívüli kényszeregyességi vagy a kényszerfelszámolási eljárás során tudva koholt vagy fenn nem álló követelést érvényesít. 11. §. Akit csődeljárásban, csődönkívüli kényszeregyességi vagy kényszerfelszámolási eljárásban az adós vagyonának kezelésével, gondozásával, felügyeletével vagy ezek ellenőrzésével megbíztak, ha megbízatása körében akár a hitelezőknek, akár az adósnak tudva és akarva vagyoni kárt okoz, hűtlen kezelés vétsége, illetve büntette címén a Btk. 361. §-ának első