Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

34 1932: IX. törvénycikk a hítelsértésről. A Btk. XXXV. fejezete helyébe: ,,A hitelezőket károsító cselekmények" felirás alatt az alábbi 1—12. §-okban foglalt rendelkezések lépnek. A Btk, 386., 387., 414—417. §-aí, továbbá az 1916: V. t.-c. 2—5. §-ai, az 1920: XXXVII. t.-c. 12. §-ának 3. bekezdése, valamint az 1932: VIII, t.-c. 10, §-a hatályát veszti. 1. §. Büntettet követ el és három évig terjedhető börtönnel büntetendő az adós, ha kielégítési alapul szolgáló vagyonát, a valóságban vagy színlegesen, jog­talanul csökkenti, vagy hitelezője részére hozzáfér­hetetlenné teszi, és ezzel egy vagy több hitelezőjének kielégítését szándékosan meghiusítja vagy csorbítja. 2. §. Az 1. §-ban meghatározott cselekmény bün­tetése öt évig terjedhető fegyház, ha a cselekmény pénzintézettel szemben álló nagyobb számú betevőnek vagy fővállalkozóval szemben álló több alvállalkozó­nak súlyos megkárosítását eredményezte, és ezt a tettes előre láthatta. 3. §« Az 1. és a 2. §-ban meghatározott bűncselek­mény miatt a hivatalvesztést és a politikai jogok gya­korlatának felfüggesztését is ki kell mondani. 4- §. Vétséget követ el és egy évig terjedhető fog­házzal büntetendő az adós, ha egy vagy több hitele­zőjének kielégítését gondatlanságból meghiusítja vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom