Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

Ipari tulajdonjogok. 1932: XVII. t-c. a találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről. (Kihirdettetett az „Országos Törviénytár"-ban 1932. évi július hó 22-én.) /. Szabadalomra vonatkozó rendelkezések. 1. §. Ha a szabadalom tulajdonosa találmányát a szabadalom megadásának kihirdetését követő három év alatt Magyarország területén sem maga, sem bel­földi vállalkozó útján lényegileg és kellő terjedelem­ben gyakorlatba nem vette és nem gyakorolja, a m. kir. Szabadalmi Bíróság kárpótlás és esetleg biztosí­ték nyújtása ellenében olyan megbízható belföldi vál­lalkozónak, aki a szabadalomtulajdonostól engedélyt kért, de nem kapott, kényszerengedélyt adhat, kivéve, ha a szabadalomtulajdonos mulasztását kellőképen igazolja. 2. §. A kényszerengedély a szabadalom gyakor­latbavételére és használatára ad jogot és lemondás vagy visszavétel esetét kivéve (3. §. első bek.) a sza­badalom érvényvesztéséig tart, rendszerint Magyar­ország egész területére érvényes, és az egész szaba­dalomra vonatkozik. Kifejezett kérelemre, vagy a kényszerengedélyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom