Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 85011931. M. E. sz. rendelet. — 11 hallgatása ás. szükség esetében bizonyítás felvétele után minden körülmény szorgos mérlegelésével, lehetőleg nyomban, de legfeljebb további nyolc napon belül megtartandó újabb tárgyaláson végzéssel határoz, amelyet a tárgyaláson kihirdetés útján kell az érdekeltekkel közölni. A végzést a meg nem jelentekkel kézbesítés útján nem kell közölni. Az egyesség jóváhagyásának és egyúttal az értékesítés elrendelésének a jelen §. alapján abban az esetben van helye, ha az adós üzletvitele oly lényeges fogyatkozást vagy rendellenességet tüntet fel, amely kétségessé teszi, hogy a hitelezőkkel szemben az egyességet pontosan fogja teljesíteni, vagy egyébként rendes üzletvitel mellett is üzleti viszonyait és a gazdasági helyzetet tekintve előrelátható, hogy üzletének folytatása nem fog azzal az eredménnyel járni, hogy az egyességben vállalt kötelezettségeit teljesíteni tudja, Ha a bíró az adós vagyonának a hitelezők által kívánt értékesítését elrendelhetőnek nem találja, a jóváhagyást megtagadja. A jóváhagyó vagy a jóváhagyást megtagadó határozat ellen kihirdetésétől számított 3 nap alatt előterjesztésnek van helye a kir. törvényszék tanácsához, amely az előterjesztés tárgyában 8 nap alatt határoz; határozata ellen fellebbvitelnek nincs helye. Ha a bíró a jóváhagyást megtagadó határozatot a tárgyaláson nyomban kihirdeti, végzésének jogerőre emelkedése után a hitelezőket s a többi érdekeltet legfeljebb nyolc napra tárgyalásra idézi, amelyen a hitelezők az egyességi ajánlatnak az értékesítés feltétele nélküli elfogadása felől határoznak. A tárgyaláson nyomban ki nem hirdetett határozatot a bíró az érdekeltekkel írásban közli s őket a jogerő bevárása után legfeljebb a nyolcadik napra tárgyalás' végett megidézi. Ha az el nem halasztható tárgyaláson a hitelezők szabályszerű többsége (1410/ 1926. M. E. számú rendelet 75. §.) az egyességi ajánlatot értékesítés nélkül elfogadja, a bíró az egyességet az értékesítés mellőzésével jóváhagyja; ellenkező esetben az eljárást meg kell szüntetni. 4. §. Kereskedő vagy iparos részéről kért csődönkívüH kényszeregyességi eljárásban a bejelentéssel élt szavazásra jogo-