Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

12 Csődönkívüli kényszeregyességi eljárás. — sült hitelezőiknek a tőkeösszeg szerint számított többsége a jelen rendeletben meghatározott eseteken kívül és a 6340/1927. M. E. számú rendelet 4. §-ában említett egyességi kikötés nélkül is az Országos Hitelvédő Egylet útján vagy a bíróságnál kérheti az értékesítés elrendelését, ha az adós az egyességben vállalt kötelezettségének eleget nem tesz vagy az egyesség megkötése után egyéb olyan tények állapíthatók meg, amelyek az adott gazdasági helyzetet is mérlegelve nagymértékben valószínűvé teszik, hogy az adós az egyességben vállalt kötelezettségeit teljesíteni nem fogja. A hitelezőknek a kérelemhez szükséges határozatában meg kell állapítani azt is, hogy mely időben s milyen módozatok szerint kívánják az értékesítést foganatosítani. A kérelemhez lehetőleg mellékelni kell azoknak a hitelezőknek az adós által aláírt jegyzékét, akik a kényszeregyességi eljárás megindítása után szereztek az adós ellen követelést (új hitelezők). A bíró a kérelem tárgyában a 3. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően tárgyalást tart, amelyre meghívja azokat az ismert és a hivatalos lapban közzéteendő hirdetmény útján azokat az ismeretlen hitelezőket is, akik a kényszeregyességi eljárás megindítása után szereztek az adós ellen követeléseket, az adóst pedig azzal a figyelmeztetéssel idézi meg, hogy őt a tárgyaláson az említett hitelezők követelései tekintetében eskü alatt fogja kihallgatni s ha az új hitelezők jegyzéke a kérelemhez mellékelve nem volt, azzal a felhívással, hogy a jegyzéket a tárgyalásra hozza magával. A bíró a tárgyaláson az adóst kihallgatja arra nézve, hogy a kényszeregyességi eljárás megindítása után mily követelések keletkeztek ellene. A bíró az adóstól erre a vallomásra esküt (fogadalmat) vehet ki. Ha a vagyonfelügyelő, az OHE. vagy valamelyik régi hitelező az új hitelezők jegyzékébe felvett követelés ellen kifogással él, a kifogást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A kifogásolt követelésekre a 6. §. 2. bekezdését kell alkalmazni. A bíró a tárgyalás eredményéhez képest a rendelet 3. §-ának megfelelő alkalmazásával az értékesítés elrendelése tárgyában határoz. Ha az adós az eskü (fogadalom) letételét megtagadja, az egyességi eljárást meg kell szüntetni (1410/1926. M. E. sz. r, 85. §.).