Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 12.00011933. K. M. sz. rendelet. — 207 (4) A kedvezmények engedélyezésénél ezenkívül figyelembe kell venni azt is, hogy a törvény 7. §-ában meghatározott célok elérése a munkásság általános szociális helyzetének romlásával ne járjon. A munkásság általános szociális szempontjainak mérlegelése alkalmával a fogyasztás részére termelt cikkek olcsóbbodásából a munkásságra háruló előnyökön kívül figyelemmel kell lenni a kérdéses vállalat által alkalmazott munkáslétszám ingadozására, a munkásság és tisztviselők részére kifizetett bér-, illetve fizetési tételek változására, valamint azokra a munkás jóléti intézmények létesítése érdekében hozott áldozatokra, amelyeket a vállalat a kedvezmény elnyerése iránti kérelem benyújtása előtti öt esztendőben hozott. (5) Ha az egész vállalat részesül ennek a szakasznak alapján kedvezményekben, a kedvezményeket csak az elért többlettermelési eredmények arányában lehet engedélyezni. Ha azonban a kedvezmények nem többtermelés, hanem jobb vagy olcsóbb termelés jogcímén engedélyeztetnek, a kedvezményeknek arányosaknak kell lenniök azokkal az eredményekkel, amelyek a jobb, illetve olcsóbb termelés révén a fogyasztásra hárulnak. Az illetékkedvezmények kivételével a többi kedvezményezés arányszáma a kedvezmények engedélyezése alkalmával progreszszív kedvezményezési kulcs szerint is megállapítható arra az esetre, ha az illető vállalat a több-, jobb-, illetve olcsóbb termelés tekintetében az idő élőrehaladtával fokozott mértékben ér el eredményeket. (6) Természetesen, ha nem az egész vállalat, hanem annak csak egyik üzemága részesül ilyen alapon kedvezményekben, előbb meg kell állapítani a kérdéses üzemág részére a kedvezményezés arányszámát és ezt az arányszámot kell szorozni azzal az arányszámmal, amely az előző bekezdés értelmében állapítható meg az illető vállalat részére. Az utóbbi két arányszámnak sorozata az az arányszám, amely szerint a törvény 7. §-ára való hivatkozással a kedvezményeket engedélyezni kell. (7) Az illetékkedvezmények ilyen esetekben való alkalmazásának a mértékét minden egyes illetékkövetelésre nézve külön pénzügyminiszteri határozattal kell megállapítani. 14. §. (*) A törvény 8. §-a első bekezdésének 1. pontja alapján valamely vállalatnak engedélyezett teljes vagy részleges adómentesség kiterjed a társulati adó alá eső vállalatoknál a gyári üzem nyeresége után járó társulati adóra, az általános kereseti adó alá eső vállalatoknál pedig a gyári üzemből származó jövedelem után járó általános kereseti adóra, továbbá az említett adók után járó törvényhatósági és községi pótadókra, végül a kereskedelmi és iparkamarai illetékre; nem terjed ki azonban az útadóra. (2) A kedvezményezett üzemből származó jövedelem, vagy az abban fekvő vagyon a jövedelem és vagyonadó alól nem