Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— iparjog. — 12. §. (') Ha a törvény 6. §-a alapján valamely vállalat pénzügyi helyzetének megjavítása céljából újabb lényeges forgótőke befektetésére való hivatkozással kérelmezik az állami kedvezményeket, vizsgálat tárgyává kell tenni azt, hogy milyen okokra vezethető vissza a pénzügyi helyzet megjavításának szükségessége, mert csak a termeléssel összefüggő okok szolgálhatnak az állami támogatás indokául. Ily esetekben azonban a kedvezmények csupán az új tőkebefektetés arányában engedélyezhetők. (2) Amennyiben a kedvezményeket az ország külkereskedelmi mérlegének javítására való tekintettel kérelmezik, az Országos Ipartanács állandó bizottságának feladata megállapítani azt, hogy a kérelmező vállalat a külkereskedelmi mérleg javítása tekintetében milyen módon és milyen mértékben mutat fel eredményt, valamint, hogy a vállalat kiviteli tevékenysége eléggé jelentös-e ahhoz, hogy erre való tekintettel részére kedvezmények adományozhatok legyenek? Ily esetben a kedvezmények csak az elért kivitel értékének arányában engedélyezhetők. 13. §. (*) A törvény 7. §-ának alapján vagy az egész iparvállalat, vagy annak bizonyos üzemágai részére lehet előzetesen biztosítani vagy engedélyezni a kedvezményeket. Ha nem az egész iparvállalat, hanem annak csak egyik üzemága részesül kedvezményekben, százalékos arányszámot kell megállapítani s annak alapján kell részesíteni a vállalatot a törvényben meghatározott kedvezményekben. Ennek az arányszámnak kiszámítási módját a 4. §. szabályozza. p) Ha a vállalat a törvény 7. §-ának alapján kívánja elnyerni a kedvezményeket, részletesen meg kell jelölnie azokat a módozatokat, amelyekkel pl. az üzemi átszervezéseket, üzemi egyesüléseket, a munkafolyamatok javítását, a szabványosítás módszereinek alkalmazását, felállítandó kutató laboratóriumok munkájának hasznosítását, vagy ipari lélektani vizsgáló módszerek bevezetését megvalósítani kívánja. Természetesen mind ezek a módozatok megvalósulásuk esetében is csak akkor fogad hatók el kedvezményezési jogcímül, ha azoknak segélyével a vállalatnak sikerült vagy jelentős többlettermelést, vagy azonos termelési mennyiség fenntartása mellett az eladási egységárak rögzítésével az előállított termeivényeknek jobb minőségét elérnie, vagy pedig azonos minőségű termslvényekre vonatkozóan a termelési költségekben vagy az eladási árban jelentős csökkenést felmutatnia. Tehát a törvény 7. §-a alapján kedvezmények csak akkor adományozhatok, ha ezzel szemben a közérdeknek, illetve a fogyasztásnak szempontjából akár több, akár jobb vagy olcsóbb termelés révén jelentős előny állapítható meg. A kedvezmények engedélyezésénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy a vállalat által elért eredményekkel egyidejűleg az egész iparág helyzete nem romlik-e.