Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)
— 12.00011933. K. M. sz. rendelet. — 205 8- §. í1) Valamely vállalat újonnan létesítendő vagy létesített lényeges üzemi kibővítései részére az állami kedvezményeket csak abban az esetben lehet előzetesen biztosítani, illetve engedélyezni, ha ezek magukban is megfelelnek mindazoknak a feltételeknek, amelyeket a törvény 2. és 3. §-ában a kedvezményekben részesíthető vállalatokra nézve megállapít. Bővítéseken nemcsak azt kell érteni, ha valamely vállalat termelőképességét újabb termelési eszközökkel növeli, hanem azt is, ha meglévő üzemágai mellé olyan új üzemágat létesít, amelyben eddig általa még nem gyártott cikkeket állít elő. (2) Amennyiben a vállalat a kérelem tárgyául szolgáló üzemi bővítéseken kívül már teljes mértékben élvezi az állami kedvezményeket, a kedvezmények mértékét kifejező százalékos arányszámot első ízben akkor kell megállapítani, amikor valamelyik üzeme kedvezményeinek megszüntetése folytán a vállalatnak már nem kedvezményezett üzemrésze is van. Ha a százalékos arányszám az üzemi bővítések részére a kedvezmények engedélyezése alkalmával nem nyer megállapítást, a kedvezményeket engedélyező rendeletben meg kell határozni azt az eljárást, amelynek alapján a kedvezmények mértéke annak idején meg fog állapíttatni. (3) Ha azonban a kérdéses vállalat nem teljes mértékben vagy még egyáltalában nem élvezi a kedvezményeket, a százalékos arányszámot az üzemi kibővítések üzembehelyezésétől számított egy év leteltével kell megállapítani. (4) A százalékos arányszám kiszámítását célzó eljárást a 4. §-ban foglaltaknak megfelelően kell foganatosítani azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben a százalékos arányszám megállapítása a 4. §. (2) bekezdésében foglaltak szerint nehézségekbe ütköznék, úgy az arányszámot a termelő eszközöknek (pl. fonóorsók számának, tartányok köbtartalmának stb.) gondos szétválasztásával és viszonyba állításával kell megállapítani. 9. §. Az e rendelet alapján kiszámított arányszám érvénye a megállapítás időtartamának megfelelő adókivetési időszak végéig terjed. Ennek lejárta után a vállalat köteles kérelmezni, hogy az arányszám a következő adókivetési időszak egész tartamára újból megállapíttassék. 10. §, A 4., 5., 7. és 8. §-ok alá tartozó esetekben az illetékkedvezmények alkalmazásának a mértékét minden egyes illetékkövetelésre nézve külön határozattal kell megállapítani. 11. §. A törvény hatálya alá tartozó azokat a közhasználatú villamos műveket, amelyek hazai származású energiahordozókat, illetve természetes energiákat gazdaságosan felhasználnak, a törvény 5. §-a alapján kedvezményekben lehet részesíteni. A kedvezményezés módozatait részletesen a villamos energia vezetéséről, fejlesztéséről és szolgáltatásáról szóló 1931: XVI. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadandó rendelet fogja szabályozni.