Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

2Ü2 — Iparjog. — mint ezek segédüzemei. A törvény szempontjából kohászati segédüzemnek kell tekinteni azt az üzemet, amely a főüzem saját termékeinek feldolgozására és eladására szorítkozik vagy a feldolgozandó nyersanyagoknak és félgyártmányoknak a főüzemben való felhasználását teszi lehetővé. (3) A törvény 1. §-ának rendelkezése a közszállításokra és hazai beszerzés kötelezettségére vonatkozó IV. fejezet, valamint a hatósági üzemekre vonatkozó VI. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában nem szab korlátot. 2. §. (J) A törvény 2, §-ának a) pontja szerint a törvény 8—11. §-aiban részletezett kedvezményekben azokat a vállalatokat lehet részesíteni, amelyeknek munkagépei legalább 30 lóerő mechanikai munkaszükségletet igényelnek és 20 munkásnál többet foglalkoztatnak, vagy azokat a vegyészeti, illetve általánosságban tömegszerű termelésre berendezett vállalatokat, amelyek e feltételeket termelésük módjánál fogva nem képesek ugyan teljesíteni, de létesítésüknél legalább 100.000 pengő állótőke kerül befektetésre. [-) Az energiatermelő és energiaelosztó vállalatok közül a törvény 2. §-ának b) pontja csak a közhasználatú vállalatokat említi, tehát azokat, amelyek az energiát ellenérték fejében szolgáltatják, (3) A háziiparosok foglalkoztatására alakult vállalatok csak abban az esetben esnek a törvény 2. §-ának c) pontja alá, ha legalább 50 háziiparost rendszeresen foglalkoztatnak. Annak elbírálásánál, hogy a kérdéses vállalat rendszeresen foglalkoztatja-e a háziiparosokat, elég azt igazolni, hogy a vállalat az év folyamán legalább 6 hónapon keresztül 50-nél több háziiparost foglalkoztat. 3. §. (') A törvény 3. §-ában körvonalazott feltételek elbírálásánál meg kell állapítani a hazai termelést, a már meglévő vállalatoknak törvényes munkaidő melletti termelőképességét és ezenkívül a hazai fogyasztást. (") Ugy a termelési, mint a fogyasztási adatok megállapításánál kiindulásul elfogadhatók és gyakran a részletekre vonatkozólag is tájékozást nyújtanak a gyáripari üzemi és termelési statisztikának, valamint a külkereskedelmi statisztikának adatai. Ha azonban a kérdéses árucikk termelése és fogyasztási viszonyainak taglalásánál a kisipari és háziipari termelés is érdekelve van, az esetleg szükséges becslések elvégzésével az illetékes érdekképviseleteket kell megbízni. (3) A termelési- és fogyasztási adatok csoportosításánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szóbanforgó gazdasági szükséglet kielégítésére más hasonló célt szolgáló iparcikk alkalmas-e. Amennyiben vannak olyan iparcikkek, amelyekkel a kérdéses gazdasági szükséglet télies mértékben és gazdaságosan kielégíthető, úgy ezek az utóbb említett iparcikkek a kérdéses