Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 12.00011933. K. M. sz. rendelet. — 203 gazdasági szükséglet kielégítésére hivatott árúcikkek csoportjába szintén besorolhatók. 4. §. (J) A törvényben meghatározott kedvezményekben vagy az újonnan alakuló iparvállalat, vagy annak bizonyos üzemágai részesíthetők. Ha a vállalatnak csak bizonyos üzemága felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérdéses üzem kedvezményekben részesíthető és nem részesíthető üzemágait a kedvezményezés szempontjából el kell választani. Ennek a szétválasztásnak eredményeképen a kedvezményezendő üzemágnak az egész vállalat összes üzemágaihoz való viszonyát százalékos arányban kell megállapítani és ennek arányában kell engedélyezni az illetékkedvezmények kivételével a többi kedvezményt. (2) A fentebb említett százalékos arányszám kiszámítása céljából a kedvezményezett üzemág és az összes üzemágaik által előállított árúk eladási árait kelti arányba állítani. Az árúk eladási ára alatt az árucikk ára mindennemű költség (csomagolási-, szállítási-, vámköltség stb.) nélkül értendő. Ha az arányszám megállapításánál ez az eljárási mód nehézséggel járna különösen olyan ipari tevékenység esetében, melynél az egyik iparcikk a másiknak elő-, illetve utóterméke, akkor az egyes üzemágakba befektetett állótőke szerint kell az arányszámot megállapítani. Végül az itt felsorolt módszereken kívül meg van a lehetősége annak is, hogy ennek az arányszámnak kiszámításánál úgy a befektetett állótőke, mint az alkalmazott munkáslétszám számításba vétessék, ha az arányszámnak az előzőkben felsorolt kiszámítási módszerei nem volnának alkalmazhatók. (3) A százalékos arányszám kiszámításához szükséges adatgyűjtést célzó helyszíni vizsgálat megtartásának idejéről az illetékes kerületi iparfelügyelőnek az ipartelep székhelyére illetékes pénzügyigazgatóságot előzetesen értesítenie kell avégből, hogy az képviselőjét a vizsgálatra kiküldhesse. Az adókedvezmények arányszáma tekintetében az illetékes pénzügyigazgatóság és iparfelügyelő javaslata alapján a pénzügyminiszterrel egyetértve a kereskedelemügyi miniszter intézkedik, az illetékkedvezmények ily üzemekre való alkalmazásának a mértékét ellenben a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve a pénzügyminiszter állapítja meg. (4) Ezt az eljárást az 5., 7. és 8. §-ok esetében is alkalmazni kell, 5. §. f1) Azok a kisipari jellegű vállalatok, amelyek a törvény 2. §-ának a) pontjában meghatározott 30 lóerő munkaszükségletet és 20 munkás létszámot, illetve a vegyi folyamatok lebonyolítására használt berendezés, a termelés tömegszerűsége és a tőkebefektetés mértéke alapján megállapított gyári jelleget fennállásuknak későbbi évében érik el, csak megnövekedett