Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)
196 — Iparjog. — tályból áll, amelyeknek számát és ügykörét a kereskedelemügyi miniszter rendeletileg állapítja meg. A 12. §-nak a munkásügyekkel kapcsolatos intézkedései a népjóléti és munkaügyi miniszter feladatát alkotják. A 13. §. akként módosul, hogy a tanács, valamint annak szervei a népjóléti és munkaügyi miniszternek is adhatnak véleményt, illetőleg tehetnek javaslatot. A 14. §. akként nyer kiegészítést, hogy az Országos Ipartanács teljes ülését a népjóléti és munkaügyi miniszter kívánságára a kereskedelemügyi miniszter nyolc napon belül összehívni köteles. A 15. §. harmadik bekezdésében foglaltak kiegészítéseképpen munkásügyí kérdések tárgyalása esetén a népjóléti és munkaügyi miniszter hatósága alá tartozó bármely más tisztviselőt kíküldhet. A 17. §. olyképpen módosul, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter illetékessége alá tartozó ügyekben előadóként a népjóléti és munkaügyi miniszter illetékes ügyosztályának tagja is szerepelhet. A 20. §. alapján kiadandó ügyviteli szabályokat a kereskedelemügyi miniszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg. A 22. §, olyan értelemben módosul, hogy az 1907: XLIV, törvénycikket a kereskedelemügyi miniszter, a népjóléti és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó intézkedések tekintetében pedig a kereskedelemügyi miniszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértőleg hajtja végre. 32. §. Az ipari termelés gazdaságossága feltételeinek, észszerű szervezésének a hazai nyersanyagok ipari célokra való felhasználásának, ipari munkafolyamatok tökéletesítésének, a forgalombahozatal előnyős módozatainak, az ipari termeivények árával és értékesítésével kapcsolatos jelenségeknek, az ipari hitel- és munkásviszonyoknak figyelemmel kísérése és az ily irányban szükséges kormányintézkedések tekintetében való javaslattétel az Országos Ipartanács.