Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)
— 1931: XXI. t.-c. — 197 feladata. Az Országos Ipartanács ilyen irányú munkájához szükséges tanulmányozó szervek és intézmények létesítése, valamint a meglevőknek ilyen célra való igénybevétele iránt a kereskedelemügyi miniszter — munkásüggyel kapcsolatos esetekben — a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértőleg intézkedik. 33. §. A kereskedelemügyi miniszter minden törvényhatósági jogú és megyei városban, valamint 10.000-nél több lakost számláló nagyközségben iparfejlesztési bizottság alakítását rendelheti el. A bizottság feladata, hogy a helyi viszonyok és szükségletek által indokolt iparfejlesztés, a termelés észszerűbb folytatása és különösen a hazai ipari termeivények fokozott fogyasztása érdekében az illetékes kereskedelmi és iparkamara útján javaslatokat tegyen. Az iparfejlesztési bizottságok az elnökön felül törvényhatósági jogú és megyei városokban 24, nagyközségekben 12 tagból állanak. A bizottság elnökét és tagjainak egyharmadát a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki, különös figyelemmel a termelés és fogyasztás érdekeire és a különböző foglalkozási ágakra. A bizottság tagjaínak további kétharmadát felerészben a városi törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselőtestület, felerészben pedig az illetékes kereskedelmi és iparkamara választja az illető városban, illetőleg községben ipart űző tagjai sorából. A bízottságnak az illetékes kereskedelmi ós iparkamara elnöke által kijelölt titkár hivatalból tagja. A tagok működésükért semmiféle díjazásban nem részesülnek. V/. fejezet. Hatósági üzemek. 34. §. Minden törvényhatósági, vagy községi önálló vagyonkezelésű, közigazgatásilag kezelt vagy kereskedelmi jogi formában megalakult közüzemnek vagy vállalatnak létesítéséhez, illetőleg kibővítéséhez