Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1931: XXI. t.-c. — 195 niszter által meghatározott számban összesen legfeljebb 40 tagot. 28. §. A kereskedelemügyi miniszter az Országos Ipartanácsba negyven tagot nevez ki, mégpedig kettőtkettőt a földmívelésügyi, valamint népjóléti és munkaügyi, egyet-egyet a belügyi, honvédelemügyi és a pénzügyi miniszterek kijelölése alapján. 29. §. Hivatalból tagjai az Országos Ipartanácsnak a kereskedelemügyi, illetőleg népjóléti és munkaügyi miniszternek azok a szakosztály, illetőleg ügyosztály főnökei és vezetői, amely szakosztályok ipari, kereskedelmi és munkásügyekkel foglalkoznak. Ugyancsak hivatalból tagja a Tanácsnak a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a M. Kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet igazgatója, a budapesti iparfelügyelőség vezetője, az Országos Társadalombiztosító Intézet vezérigazgatója és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének igazgatója. 30. §. Az Országos ípartanács tagjául választás és kinevezés útján nyert megbízatás öt évre szól, de előbb is megszűnik, ha a választott tag a kiküldő kereskedelmi és iparkamaránál, Országos Mezőgazdasági Kamaránál, ipari, kereskedelmi és munkásegyesületnél tagságát vagy állását, vagy az Országos Társadalombiztosító Intézetnél vagy a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél viselt igazgatósági tagságát elveszti, vagy ha az országgyűlés valamelyik háza által választott tag megszűnik az illető ház tagja lenni. 31. §. Az Országos Ipartanácsról szóló 1907: XLIV. t.-c. 8., 10., 12—15., 17., 20. és 22. §-ai a következőképpen módosulnak, illetőleg nyernek kiegészítést: A 8. §. negyedik bekezdésének rendelkezése úgy módosul, hogy az Országos Ipartanács állandó bizottsága legfeljebb negyven tagból állhat. A 10. §. akként módosul, hogy az Országos Ipartanács, valamint annak állandó bizottsága több osz13*