Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

164 — Iparjog. — azok megállapításában való közreműködés, valamint az intézményeknél az ipartestület nevében eljárni hivatott egyének és bizottságok választása és feladataik megállapítása; 7. segélyalap létesítésének és fenntartásának és a tagsági díjak bizonyos százaléka erre a célra fordításának elhatározása; 8. az ipartestület birtokában vagy tulajdonában levő vagyontárgyak kezelésére, esetleg üzletvitelére vonatkozó szabályok megállapítása; 9. az ipartestület elöljárósága által a közgyűléshez intézett évi jelentésnek, a költségvetésnek és zárszámadásnak tárgyalása és a fedezetről való döntés; az évi zárszámadás megvizsgálása és a felmentés megadása; a tagsági díjtételek megállapítása, valamint határozás a tagsági díjak egy évi összegének negyedrészét meghaladó értékű ingó vagy ingatlan vagyon szerzése, elidegenítése és egyéb terhes jogügyletek kötése tárgyában; 10. határozás az alapszabályok szerint a közgyűlésnek fenntartott ügyekben; 11. határozás abban a kérdésben, hogy az ipartestület székhelyén kívül minő ügyek ellátása engedhető át az előljárósági megbízottaknak; 12. határozás a szabályszerűen előterjesztett indítványok felett (12. §.). A jelen szakasz 2., 4—6. és 9. pontjaiban említett ügyekben hozott közgyűlési határozatokat megerősítés végett az ipartestület felügyelő hatósága elé kell terjeszteni. A tanácskozások rendje. 12. §. A tanácskozásokon a rend fenntartásáról az elnök (alelnök) gondoskodik, ő adja meg a jelentkezés sorrendjében a szót a tagoknak. A közgyűlés napirendjét az elöljáróság állapítja meg. A közgyűlés napirendjére csak olyan indítványt lehet tűzni, amelyet legalább három nappal a közgyűlés napja előtt irásba vagy élőszóval az elnök (alelnök) elé terjesztettek. Az élőszóval kellő időben előterjesztett indítványt jegyzőkönyvbe kell foglalni. Indítványt tanácskozási joggal rendelkező bármelyik ipartestületi tag tehet. A közgyűlés az esetleges elnöki előterjesztések után, a napirend előtti felszólalások kizárásával, nyomban a napirendre tűzött kérdéseket veszi tárgyalás alá. Ezeket a kérdéseket a napirend sorrendjében kell megvitatásra bocsátani. Az egyes kérdésekhez az előadó félóránál a többi felszólaló személyenkínt tiz percnél hosszabb időn át hozzá nem szóihat. Egy-egy tárgyhoz a tagok (kiküldöttek) csak egyszer szólhatnak hozzá. A közgyűlés az egy-egy tárgy megbeszélésére rendelt időt