Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 163.40011932. K. M. sz. rendelet. 165 -megállapíthatja. Az egy-egy tárgy megbeszélésére rendelt idő, az előadó beszédidejét nem számítva, félóránál rövidebb nem lehet. A megbeszélésre szánt idő korlátozása esetében ennek leteltéig a tagok (kiküldöttek) jelentkezésük sorrendjében beszélhetnek. A szólásra jelentkezettek meghallgatása, illetőleg a megbeszélésre rendelt idő letelte után az elnök bezárja a vitát. A vita bezárása után az indítványt tevő zárszó jogán legfeljebb tiz percig beszélhet. Ezt követően az elnök a kérdést szavazásra bocsátja. A kérdés feltevéséhez legfeljebb három tag (kiküldött) legfeljebb 5—5 percen át szólhat hozzá. Az elnök a kérdést a jelenlevő tagok (kiküldöttek) többsége állásfoglalásának megfelelően köteles feltenni. Tíz tagnak (kiküldöttnek) kérésére névszerinti szavazást kell elrendelni. A szavazás foganatosítása után az elnök (alelnök) a közgyűlés állásfoglalásának megfelelően kihirdeti a határozatot. A választások mindenkor titkosak. 13, §. Azt a tagot (kiküldöttet), aki a tanácskozások nyugodt menetét közbeszólásokkal, vagy más módon zavarja, az elnök (alelnök) rendreutasítja. Háromszori eredménytelen rendreutasítás után az illetőt az ipartestületi szék elé utalja. Az ipartestületi szék az ügyet sürgősen megvizsgálja és lehetőleg az ülés berekesztése előtt határoz a rendetlenkedő tag (kiküldött) megbüntetése iránt. A büntetés lehet: 1. feddés; 2. a közgyűlés megkövetésére ítélés; 3. husz pengőig terjedhető pénzbírság; 4. egy közgyűlésből kirekesztés. A közgyűlés határozatképessége. 14. §. A közgyűlés határozatképes, ha azon az ipartestületi tagoknak (kiküldötteknek) legalább tiz százaléka jelen van. A 8. §. első bekezdése második mondatának esetében a közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Az elnöknek (alelnöknek) megválasztásához a közgyűlésen határozatképes számban résztvevő tagok (kiküldöttek) általános többségének szavazata szükséges. Amennyiben a leadott szavazatok többsége nem esett egy egyénre, a között a két egyén között, akikre a legtöbb szavazat esett, szűkebb választást kell elrendelni. A tisztviselői állások rendszeresítéséhez, illetményeik megállapításához, a tagsági díjak egyévi összegének negyedrészét meghaladó értékű ingó, vagy ingatlan vagyon szerzéséhez, elidegenítéséhez és az említett összegen felüli terhes jogügy-