Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1932: Vili. t.-c. — 109 ötezer pengővel járulnak hozzá. Az évi huszonötezer pengőt a kereskedelmi és iparkamarák a kereskedelemügyi minisztertől megállapított arány szerint megosztva fizetik az ipartestületek országos központjának. Az évi ötvenezer pengő hozzájárulást a kereskedelemügyi tárcánál az ,,Ipar és kereskedelmi célok" címnek ..Iparfejlesztés" rovatán előirányzott összeg keretében kell fedezni. Az ipartestületek országos központjának önkormányzati szervei. 40, §. Az ipartestületek országos központjának önkormányzati szervei: a közgyűlés, a választmány, az elnök, a két alelnök és a meghatározott célra alakított bizottságok. Az ipartestületek országos központjának közgyűlése. 41. §. Az ipartestületek országos központjának közgyűlése százhúsz kiküldöttből áll. Az időközben megüresedő helyek betöltése céljából a százhúsz kiküldöttön felül nyolcvan pótkiküldöttet is kell választani. A közgyűlési kiküldötteket és pótkiküldötteket az ipartestületek hat év tartamára nyolc választási körzetben választják. A nyolc választási körzet: a budapesti ipartestületek körzete és a vidéki ipartestületeknek a kereskedelmi és iparkamarák területe szerint elkülönített hét körzete. Mindegyik választási körzet tizenöt közgyűlési kiküldöttet és tiz pótkiküldöttet választ. Közgyűlési kiküldöttül és pótkiküldöttül csak oly iparos választható, aki harmincadik életévét betöltötte, magyar állampolgár és az illető választási körzethez tartozó valamelyik ipartestületnek legalább három év óta tagja. Mindegyik ipartestület szabályszerűen összehívott közgyűlésén egyszerű szótöbbséggel szavaz.