Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

110 — Iparjog. — Az ipartestületek szavazataikat a megállapított időn belül ajánlott levélben közvetlenül a kereskedelemügyi miniszternek kötelesek megküldeni. A levélborítékot ,,az ipartestületek országos központja közgyűlési kiküldötteinek választása" jelzéssel kell ellátni, A beérkezett leveleket a minisztérium tisztviselőiből erre a célra alakított háromtagú bízottság bontja fel és ugyanez a bízottság állapítja meg a szavazatok átvizsgálásával és összeszámlálásával a választás eredményét, A száz vagy ennél kevesebb tagból álló ipartestület szavazata egynek számít, azé az ipartestületé, amelynek száznál több tagja van, annyiszorosnak számít, ahányszorosa a taglétszám a száznak. A száz sokszorosán felül megmaradó törtrész figyelmen kívül marad. Közgyűlési kiküldöttek és pótkiküldöttek azok legyenek, akikre legtöbb szavazat esett. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt. A megválasztottak nevét a hivatalos lapban közzé kell tenni. 42. §. A megválasztott közgyűlési kiküldötteket az alakuló közgyűlésre a kereskedelemügyi miniszter, a későbbi közgyűlésekre az ipartestületek országos központjának elnöke (alelnöke) a közgyűlés helyének, idejének és tárgysorozatának közlésével hívja meg. Az ipartestületek országos központja évenkint legalább egyszer tart közgyűlést. A közgyűlés helyéről és idejéről a kereskedelemügyi minisztert és valamennyi kereskedelmi és iparkamarát a napirend közlésével legalább nyolc nappal a közgyűlés megtartása előtt értesíteni kell. Mindegyik kereskedelmi és iparkamara választási körzetenkint (41. §.) egy-egy kézműves iparos tagjával vagy tisztviselőjével képviseltetheti magát a közgyűlésen. A kereskedelmi és iparkamarák képviselőinek a közgyűlésen csupán tanácskozási joguk van.