Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

100 — Iparjog. — 3. a tagok jogaira és kötelességeire, fegyelmére és a fegyelmet sértő megbüntetésére vonatkozó rendelkezéseket; 4. önkéntes tagok belépésének feltételeit; 5. a költségvetés és zárszámadás szerkesztésére, előzetes közzétételére, tárgyalására, továbbá az ipartestület bevételeinek és vagyonának kezelésére és elhelyezésére vonatkozó szabályokat; 6. a közgyűlés összehívására, a tanácskozás rendjére, a határozatképességre, a határozathozatal módjára, a jegyzőkönyv vezetésére és hitelesítésére vonatkozó szabályokat; 7. azoknak az ügyeknek megjelölését, amelyeket az alapszabályok a közgyűlés hatáskörébe utalnak (17. §. 8. pontja); 8. az elöljáróság, a számvizsgáló és egyéb bízottságok összeállítására, tagjaik, valamint az elnök, alelnökök és az előljáróságí megbízottak megválasztására, feladataikra, munkakörükre, működésük tartamára, fegyelmi és magánjogi felelősségükre vonatkozó szabályokat; 9. a képviseleti jognak esetleges megszorításait (20. §.); 10. a szakosztályok megalakulásának feltételeit, azok feladatait és az ipartestülethez való viszonyát; 11. az alapszabályok módosítására vonatkozó szabályokat; 12. a tagsági díjak kivetésének módját. Az előbbi bekezdés 3. pontjában említett fegyelmi büntetésképen pénzbírság, a kapott megbízás visszavonása, a tanácskozási, szavazási és szenvedő választói jog gyakorlásának felfüggesztése állapítható meg. A pénzbírság húsz pengőt meg nem haladhat. A pénzbírságokat közigazgatási úton a közadók módjára kell behajtani. A pénzbírságokból befolyt összeget évről-évre felerészben szorgalmas tanoncok jutalmazására, felerészben elszegényedett iparosok segélyezésére kell fordítani.