Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1932: VIII. í.-c. — 101 A közgyűlés határozatképességét illetően az alapszabályokba oly rendelkezést nem lehet felvenni, hogy amennyiben a szabályszerűen egybehívott közgyűlésen a tagok nem jelennének meg határozatképes számban, újabb közgyűlés egybehívása mellőzhető, és meghatározott várakozási idő után a megjelent tagok a közgyűlés napirendjén szereplő ügyeket még aznap végig tárgyalhatják és azok tekintetében határozatot hozhatnak. Az alapszabályok a törvénnyel és a törvény alapján kiadott rendeletekkel ellenkező rendelkezéseket nem tartalmazhatnak. Az alapszabályoknak a törvénybe vagy rendeletbe ütköző rendelkezései semmisek. Az alapszabályokat és azoknak minden módosítását jóváhagyás végett az ipartestület felügyelő hatósága elé kell terjeszteni. A módosítás az alapszabályokhoz fűzött függelék alakjában is jóváhagyható. Amennyiben a felügyelő hatóság szerint az alapszabályokat, illetőleg azoknak módosítását nem lehet jóváhagyni, az iratokat álláspontjának kifejtésével a kereskedelemügyi miniszter elé terjeszti, aki a jóváhagyás kérdésében végleg dönt és szükség esetén megállapítja azokat a változtatásokat is. amelyeket az alapszabályokon, illetőleg a kívánt módosítások szövegén tenni kell. A kereskedelemügyi miniszter az alapszabályok megalkotásának megkönnyítése céljából az ipartestületek számára alapszabálymintát ad ki. Az ipartestületi közgyűlési határozatok megerősítése. 31. §. A 17. §, 2., 4—7. pontjaiban említett ügyekben hozott közgyűlési határozatokat megerősítés végett az ipartestület felügyelő hatósága elé kell terjeszteni, A 17, §, egyéb pontjaiban említett ügyekben hozott határozatokat, valamint a választásokat csak felszólalás esetében kell a felügyelő hatóság elé terjeszteni.