Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1932: VIII. t.-c. — 99 kereskedelemügyi miniszter, a kereskedelmi és iparkamaráknak és az ipartestületek országos központjának meghallgatása után rendelettel állapítja meg. 29. §. Az ipartestület főfoglalkozásban alkalmazott tisztviselőit egy évi próbaszolgálat után az előljáróságí tagok kétharmadának hozzájárulása esetén öt évre kell szerződtetni. Ennek az öt évnek elteltével az elöljáróság! tagok többségének hozzájárulása esetén a tisztviselőt véglegesíteni kell. Az ipartestületi alkalmazottaknak szolgálati viszonya tekintetében egyébként a közgyűlés által alkotott szolgálati és fegyelmi szabályzat, ennek hiányában az illető tisztviselőkkel kötött szerződéses megállapodások irányadók. A szolgálati viszony tekintetében, amennyiben a jelen törvény, a szolgálati és fegyelmi szabályzat az alkalmazottra kedvezőbb rendelkezést nem tartalmaz, az iparban alkalmazott magántisztviselőkre érvényes jogszabályok irányadók, A szolgálati és fegyelmi szabályzat megalkotásának megkönnyítése érdekében a kereskedelemügyi miniszter az ipartestületek országos központjának meghallgatása után szabályzatmíntát készíttethet és tehet közzé. A szolgálati és fegyelmi szabályzatot az ipartestület felügyeleti hatósága hagyja jóvá. Az ipartestületi alapszabályok tartalma. 39. §. Az ipartestületnek szervezetét és a tagoknak az ipartestülethez való viszonyát, nemkülönben a tagsági díjak kivetésének módját a törvény korlátain belül az alapszabályok állapítják meg. Az alapszabályokban mindenesetre meg kell állapítani: 1. az ipartestület nevét, székhelyét, működésének területét; Budapesten azt az iparágat, illetőleg azokat az iparágakat, amelynek vagy amelyeknek gyakorlói az ipartestület kötelékébe tartoznak; 2. az ipartestület feladatait; 7*