Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1932: VIII. t.-c. — 95 Az elől járósági megbízottak választásának módját és működésük tartamát az ipartestület alapszabályai állapítják meg. Az ipartestületi szakosztályok. 23- §, Az ugyanazon iparágat vagy rokoníparágakat üző iparosok az ipartestületeken belül szakosztályokat alakíthatnak. A felügyeleti hatóság az érdekelt iparosok kérelmére megengedheti, hogy az ugyanazon iparágat vagy rokoniparágakat űző iparosok érdekeinek megfelelően több szakosztályt alakíthassanak. A szakosztályoknak feladata: 1. az ipartestület feladatkörén belül a szakosztály kötelékébe tartozó iparosok érdekeinek figyelemmel kísérése és felkarolása; 2. az ipartestület tájékoztatása mindazokban az ügyekben, amelyek a szakosztályban egyesített iparosokat érintik, továbbá megfelelő javaslatok tétele és megfelelő intézkedések kezdeményezése; 3. az ipartestület közgyűlése által a szakosztály elé utalt vagy annak átengedett ügyek intézése. 24» §« A szakosztályok szervezetét, munkakörét és eljárását, valamint munkaerőik alkalmazását és költségeik fedezésének módját, a szakosztályhoz tartozók által megállapított és az ipartestületi elöljáróság által jóváhagyott ügyrend szabályozza. Az elöljáróságnak ebben a tárgyban hozott határozatai ellen az érdekeltek tizenöt nap alatt az ipartestület felügyelő hatóságához fordulhatnak. A szakosztályok működése felett a felügyeletet az elöljáróság gyakorolja. Az ipartestületi szék. 25. §* Az ipartestületek az üzleti, kari tisztesség és az ipartestületi fegyelem követelményeinek érvényesítése, valamint az iparosok között az ipargyakorlás terjedelme tekintetében esetleg felmerülő ellen-