Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

96 — Iparjog. — tétek békés kiegyenlítése céljából ipartestületi széket alakíthatnak. Az ipartestületi szék szervezetét és eljárási rendjét az alapszabályok állapítják meg. Az ipartestületi szék azokban az esetekben, amelyekben tudomást szerez arról, hogy az ipartestület tagjai között az üzleti verseny tisztességét érintő szokás, eljárás vagy újítás alakul ki, illetőleg, hogy azok egyike vagy másika az iparűzés tisztességét sértő módon jár el, az illetőket eljárásuk helytelenségére figyelmezteti, s amennyiben figyelmeztetésének eredménye nem volna, az illetők ellen az eljárásra illetékes hatóságnál, illetőleg bíróságnál feljelentést adhat be, magáníndítványt tehet és felperességi jogot gyakorolhat Azokban az esetekben, amelyekben, az egyik vagy másik ipar munkakörének terjedelme körül merülnek fel nézeteltérések, ezeknek békés kiegyenlítése céljából az ipartestület tagjai az ipartestületi székhez fordulhatnak. Az ipartestületi szék állásfoglalása nem akadálya annak, hogy az érdekeltek az ügyet az elbírálásra illetékes iparhatóság elé vihessék, amely ha értesül arról, hogy az üggyel az ipartestületi szék foglalkozott, ennek állásfoglalásáról véghatározat hozatala előtt tájékozódni köteles. Az ipartestületi szék jár el az alapszabályok (30. §. 3. pontja) és a vonatkozó szolgálati és fegyelmi szabályok (17. §. 5. pontja) alapján az ipartestületi fegyelem ellen vétő tagokkal és a szolgálati fegyelem ellen vétő ipartestületi alkalmazottakkal szemben. Az ipartestületi elöljáróságtól nyert megbízatás esetében az ipartestületi szék tagjai azokban a kihágási ügyekben, amelyekben az ipartestületet szakképviselői jogkör illeti meg, mint szakképviselők járnak el. Az ipartestületi munkaügyi bizottság. 26, §« Az ipartestületek a tagjaiknál foglalkoztatott alkalmazottak bevonásával a munkaviszonyból