Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

89 vevők birtokbabocsájtását, ellenben a vevők vételárfizetési, valamint az eladók megsegítése iránti kötelezettségüket huzamosabb időn át tartott magatartásukkal megszegték. E viselkedés következetessége pedig egyértelmű a szerződéses kötelezettség teljesítésének határozott s vétkes megtagadásával, ilyen esetben pedig az ellenérdekű fél azokat a jogokat gyakorolhatja, amelyek megilletnék őt a szolgáltatásnak az adós hibájából lehetetlenné válása esetén, el is állhat tehát a szerződéstől, ha csak erre vonatkozó nyilatkozatának megtétele előtt adósa a szolgáltatást neki fel nem ajánlja. (11/518) Az állandó bírói gyakorlat értelmében, ha kétoldalú szerződés esetébon a szerződés megkötése után az általános gazdasági viszo>iyok a szokásos kockázatot tetemesen meghaladó olyan mélyreható változás állott be, amellyel a felek okszerűen előre nem vethettek számot és amelynek következtében a szolgáltatásnak s ellenszolgáltatásnak a felek részéről szem előtt tartott gazdasági egyensúlya felborult, vagy a szerződés alapjául szolgált másnemű feltételezés megJiiúsult úgy, hogy az egyik fél a jóhiszeműséggel és méltányossággal ellentétben nem várt aránytalan nyereségre tenne szert, a másik fél pedig ugyanilyen veszteséget szenvedne, a bíróság a felek kölcsönös kötelezettségeit a méltányosságnak megfelelően módosíthatja, vagy az egyik felet — esetleg a kár megosztásával — elállásra. jogosíthatja fel. A felperes javára és az alperes terhére szolgál - a méltányossági szempontok vizsgálatánál — az, hogy a felperes a vételárat előre megfizette. Az alperes terhére esik az is, hogy a felperes előtt elhallgatta, hogy a felperes részére szállítani kötelezett tűzifa a telepén még nem volt meg és elhallgatta azt is, hogy a házhozszállításhoz nem tud fuvart kapni. Alperesnek ezek a tényei az alperes javára szóló méltányosság gyakorlását kizárják, miért is a Kúria alperest, aki az áru vételárát ínég rendeléskor teljes értékbon megkapta, az áru leszállításában marasztalja. (1/142) (L. még „Gazdasági lehetetlenülés" fejezetben.) 40. LEMONDÁS. A szerződésileg kikötött átértékelést nem helyezte hatályon kívül az, hogy felperes az 1941. augusztusában eszközölt teljesítéseket kifogás nélkül névértékben elfogadta, mert az akkor hatályban volt jogszabályok kizárták, hogy a felperes a szerződésitől folyó, az átértékelésre vonatkozó jogait érvényesítse,