Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)
66 még a told reform folytán sem jelent elviselhetetlen terhet, som az alperes vagyoni romlását nem eredményezheti: alperes gazdasági lehetetlenülésre, helyesebben a szolgáltatás lehetetlenségére nem hivatkozbatik. (C. P. II. 25/1946.) 35. GAZDASÁGI LEHETETLENÜLÉS. Az állandó bírói gyakorlat értelmében, ha kétoldalú szerződés esetében a szerződés megkötése után az általános gazdasági viszonyokban a szokásos kockázatot tetemesen meghaladó olyan mélyreható változás állott be, amellyel a felek okszerűen előre nem vethettek számot és amelynek következtében a szolgáltatásnak és ellenszolgáltatásnak' a felek részéről szem előtt tartott gazdasági egyensúlya felborult, vagy a szerződés alapjául szolgált másnemű feltételezés meghiúsult úgy, hogy az egyik fél a jóhiszeműséggel és méltányossággal ellentétben nem várt aránytalan nyereségre tenne szert, a másik fél pedig ugyanilyen veszteséget szenvedne, a bíróság a felek kölcsönös kötelezettvégeit a méltányosságnak megfelelően módosíthatja, hogy az egyik felet — esetleg a kár megosztásárai — elállásra jogosíthatja fel. A felperes javára és az alperes terhére szolgál a méltányossági szempontok vizsgálatánál - az, hogy a felperes a. vételárat előre megfizette. Az alperes terhére esik az is, hogy a felperes előtt elhallgatta, hogy a felperes részére szállítani kötelezett tűzifa a telepén még nem volt meg és elhallgatta azt is, hogy a házhozszállításhoz nem tud fuvart kapni. Alperesnek ezek a tényei az alperes javára szóló méltányosság gyakorlását kizárják, miért is a Kúria alperest, aki az áru vételárát még rendeléskor teljes értékben megkapta, az áru leszállításában marasztalja. (1/142) A pengőzuhanás előtt rendelt bútorok hátralékos vételárával kiegyenlítendő áru-vételár az azóta változott viszonyok folytán nem fedezné az annakidején munkabér- és anyag fejében az eladó által teljesített fizetéseket, minélfogva gazdasági lehetetlenülés állott be és a Kúria elrendeli a felek kölcsönös kötelezettségeinek módosítását. (11/278) A gazdasági lehetetlenülés bekövetkezte esetén a bíróság a felek kölcsönös kötelezettségeit a méltányosságnak megfelelően módosíthatja, vagy az egyik felet, esetleg a kár méltányos megosztásával, az elállásra jogosíthatja fel; a pengővételárra vonatkozó kikötés módosításával, valójában a vételár móltányos átérkéielésével, megvan annak a lehetősége, hogy az adásvételi szerződés hatályban maradjon. (11/96)
