Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

51 b.) Ingatlan kétszeri elidegenítése. Ha valamely ingatlan tulajdonosa az ingatlant két különböző személynek adta el és az első vevő, a második vevő tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezésekor az eladott ingatlannak birtokában még nem volt, a második vevő tulajdonszerzése, még ha ez a tulajdonszerzésről tudott is, az első vevő részéről sikerrel meg nem támadható. (II 344) c) Közös ingatlantulajdon. A közös ingatlannak megosztott használatára idevonatkozó megegyezés híjján is kényszerítheti az egyik tulajdonostárs a másikat; ez a kérdés általában csak az összes tulajdonostárs perbenállása mellett bírálható el. (11/255) Ha az egyik tulajdonostárs az ingatlanba beruliázásokat eszközölt míg a tulajdonközösséget meg nem szüntetik, osztatlan együttes birtoklásra van jogosítva és kiadásaira a többi tulajdonostárstól esak )negtérítést igényelhet s a tulajdonközösség megszüntetése esetén az alkalmazandó megosztási módozat fogja a lehetőséget szolgáltatni arra, hogy a beruházást eszközlő résztulajdonos igénye kielégíttessék. (11/343) A feleség vagyonjogi önállóságából következőleg nincs akadálya annak, hogy a külön váltan élő feleség férjével szemben a közös tulajdonban álló ingatlan használati megosztását bírói úton kényszerítse ki, amit nem zár ki az sem, hogy az ingatlan megszerzése valamely, a házassággal összefüggő, közös rendeltetésre történt. (11/255) A közös szerzésre vonatkozó szabályok szerint a házasságon kívül együttélő felek a közös munkával és anyagi áldozattal szerzett vagyonból magukénak követelhetik azt a részt, amely megfelel munkájuk és befekteti pénzük értékének. (1/393} d.) Ingatlantufajdoni igény volt „zsid/úörvények" folyományaként. A zsidószármazású felperes ingatlanára a volt zsidótörvények folytán a tidajdonjogot az Or^z. Földhitelintézet szerezte meg, amely azt az Orsz. Vitézi Rendnek engedte át felhasználásra, utóbbi pedig az ingatlan egy részét alperesnek haszonbérbe adta, a régi épületét pedig árlejtés útján a legtöbbet ígérő alperesnek eladata, aki a vételárat az Orsz. Vitézi Rendnek ki is fizette és az épületet lebontotta. A 20011945. M. E. sz. r. 9. §-án alapuló, az épületbontási anyagok vételének megtámadását tárgyaló perben Kúria a keresetet elutasítja, mert a mondott rendelethelyen alapuló perben is irányadó az a jogszabály, hogy