Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

51 b.) Ingatlan kétszeri elidegenítése. Ha valamely ingatlan tulajdonosa az ingatlant két külön­böző személynek adta el és az első vevő, a második vevő tulaj­donjogának telekkönyvi bekebelezésekor az eladott ingatlannak birtokában még nem volt, a második vevő tulajdonszerzése, még ha ez a tulajdonszerzésről tudott is, az első vevő részéről siker­rel meg nem támadható. (II 344) c) Közös ingatlantulajdon. A közös ingatlannak megosztott használatára idevonatkozó megegyezés híjján is kényszerítheti az egyik tulajdonostárs a másikat; ez a kérdés általában csak az összes tulajdonostárs per­benállása mellett bírálható el. (11/255) Ha az egyik tulajdonostárs az ingatlanba beruliázásokat eszközölt míg a tulajdonközösséget meg nem szüntetik, osztatlan együttes birtoklásra van jogosítva és kiadásaira a többi tulaj­donostárstól esak )negtérítést igényelhet s a tulajdonközösség megszüntetése esetén az alkalmazandó megosztási módozat fogja a lehetőséget szolgáltatni arra, hogy a beruházást eszközlő rész­tulajdonos igénye kielégíttessék. (11/343) A feleség vagyonjogi önállóságából következőleg nincs aka­dálya annak, hogy a külön váltan élő feleség férjével szemben a közös tulajdonban álló ingatlan használati megosztását bírói úton kényszerítse ki, amit nem zár ki az sem, hogy az ingatlan megszerzése valamely, a házassággal összefüggő, közös rendel­tetésre történt. (11/255) A közös szerzésre vonatkozó szabályok szerint a házasságon kívül együttélő felek a közös munkával és anyagi áldozattal szerzett vagyonból magukénak követelhetik azt a részt, amely megfelel munkájuk és befekteti pénzük értékének. (1/393} d.) Ingatlantufajdoni igény volt „zsid/úörvények" folyományaként. A zsidószármazású felperes ingatlanára a volt zsidótörvé­nyek folytán a tidajdonjogot az Or^z. Földhitelintézet szerezte meg, amely azt az Orsz. Vitézi Rendnek engedte át felhaszná­lásra, utóbbi pedig az ingatlan egy részét alperesnek haszon­bérbe adta, a régi épületét pedig árlejtés útján a legtöbbet ígérő alperesnek eladata, aki a vételárat az Orsz. Vitézi Rendnek ki is fizette és az épületet lebontotta. A 20011945. M. E. sz. r. 9. §-án alapuló, az épületbontási anyagok vételének megtámadását tár­gyaló perben Kúria a keresetet elutasítja, mert a mondott ren­delethelyen alapuló perben is irányadó az a jogszabály, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom