Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

47 donjög ném szűnt még és annak kiadása alperestől igényelhető. (117249. 11/250). Másik ítéletében az előbbiekkel ellentétben mondotta ki a Kúria, hogy mivel a tehén igénybevétele a megszálló hadseren szükségletének fedezésére történt, az Igénybevétel szabályszerű voltán nem változtat az sem, hogy a tulajdonos térítést nem kapott. (11/251) Az orosz katonák a kereseti lovat térítés nélkül vitték (4 felperestől és adták el az alperesi jogelődnek, ennélfogva utóbbit a 25. számít J. I). értelmében nem lehet olyan szerzőnek tekin teni, aki tulajdonjogot szerez ném tulajdonostól is. Minthogy azonban az alperes jogelődjének a kereseti lóért az akkori forgalmi árat meghaladó vételárat adott, a lovat jóhiszeműen szerezte meg: annak tényleges átadásával a ló tulajdonává leli. (11/146) Felperes tehenét az orosz katonai parancsnok szabályszerű rekvlrálással szerezte meg és ezt követőleg elcserélte az alperes tehenével. A Kúria a keresetet elutasítja, mert a felperes tehenének szabályszerűen történt elvételével arra felperes tulajdonjogit megszűnt. (1/22) Felperes lovát szabályszerű rekvirálási eljárás nélkül vette el a megszálló katonaság és adta alperesnek. A Kúria a keresetnek helyt ad, inert a nem jogos igénybevétel esetén, azt a harmadik személyt, akire a megszálló hadsereg a dolgot átruházta, nem lehet oly szerzőnek tekinteni, aki jogszabályaink értelmében akkor is tulajdonjogot szerez, ha a dolog nem az átruházó tulajdona. (1/22) A felperes lovát égy orosz katona' elvette, majd eladta az alperesnek. A felperes kérése és tulajdonjogi igazolása ellenéi'*' a lovat az alperes vissza nem adta, ellenben utóbb tőle azt a megszálló csapatok igénybevették. A Kúria a keresetnek helyt ad, mert azáltal, hogy a ló egy orosz katona egyéni vállalkozásán alapuló erőszakos tény következtében került ki a Felperes birtokából, az orosz katona nem szerzett a lóra jogszerű tulaj dpnt. Az a körülmény, hogy alperes a ló gyógykezelésére kői tekezett, alperest legfeljebb árra jogosította fel, hogy költekezéseit a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint követelje, a ló visszatartására azonban joga nem volt, (T/22) 1945. januárjában magyar hatóság úgy intézkedett, hogy az orosz hadsereg céljaira alperes két ökre vétessék igénybe, aki — ugyancsak magyar hatóság engedélyével — felperes üszőjét