Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

39 jazásban íiem részesül, avagy ha a fiú a szülői vagyon megmunkálásában nem is vesz részt, de túlnyomó részben a szülők vagyona adta a házastársak megélhetésének az alapját. Annak kimutatása is szükséges azonban, hogy a házastársak közötti életközösség megszűnésekor még fennállott állapot, amelyből a szülők kötelezettsége származik. Ebben az esetben a férj szülei az ideiglenes nőtartásért készfizetői kezesként a férjjel egyetemlegesen Felelnek. (C. P. III. 1294/1946.) 15. GYERMEKTARTÁS. a.) Házasságból született gyermek tartása. A mai viszonyok között a férjétől -különélő keresőképes nő kötelessége, hogy ne támaszkodjék kizárólag a férjétől járó tartásdíjra, hanem közös kiskorú gyermekeik eltartásáról részben önmaga is gondoskodjék, mely kötelezettséget a Gy. T. 11. §-a is. előírja, amikor kimondja, hogy ha az atya a tartásra egymagában nem képes, akkor az anya is köteles a teherviseléshez megfelelően hozzájárulni. (1/515) A házasságból származó gyermek tartására nézve az 1877 : XX. te. 11. §-a rendelkezik olyan értelemben, hogy a család együttléte esetén a gyermektartási kötelezettség családfői minőségénél fogva, egyedül és elsősorban csak az apát terheli, az anya tartási kötelezettsége másodlagos. Ez a tartási kötelezettség azonban átalakul, ha á törvényes szülők házassága jogerősen fel lett bontva, 'vagy ha azok ágytól-asztaltól elválásukat kimondó jogerős ítélet alapján élnek külön, amely esetekben az 1894 : XXXI. te. 95. és 105. #-aiban foglalt rendelkezés szerint a közös gyermek tartásának költségét mindkét szülő jövedelme arányában köteles fedezni, ha arra a gyermek vagyonának jövedelme elégtelen. (Budapesti T.) (11/683) b.) Házasságon kívül született gyermek tartása. A házasságból származott gyermek tartására nézve az 1877 : XX. tc. 11. §-a rendelkezik olyan értelemben, hogy a család együttléte esetén a gyermektartási kötelezettség családfői minőségénél fogva, egyedül és elsősorban csak az apát terheli, az anya tartási kötelezettsége másodlagos. Ez a tartási kötelezettség azonban átalakul, ha a törvényes szülők Jiázassága jogerősen fel lett bontva, vagy ha azok ágytól-asztaltól elválásukat kimondó jogerős ítélet alapján élnek külön, amely esetekben az 1894 : XXXI. tc 95. és 105. faiban foglalt rendelke-