Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)
167 ság nem ellenőrzi és így e részben a munkakönw magánokirat. (11/310) 10. FEL ESKÜ ALATTI KIHALLGATÁSA. 371. §. Az ítéleti indokolás a Pp. 371. és az ott felhívott 270. §-ának nem felel meg, mert a fellebbezési bíróság nem fejtette ki tüzetesen, hogy az alperes férjének a tanúvallomását, annak ellenére, hogy vallomása szerint a szóbanlévő tény tekintetében tudomását csupán az alperes közléséből szerezte, miért fogadta el az alperes, mint bizonyító fél, eskü alatt} vallomásának a valószínüsítésére. (1/230) 11. BIRÖI HATÁROZATOK. 391. §. A Pp. 391. §-a alapján kifejlődött bírói gyakorlat szerint közbenszóló ítéletnek az egész kereseti jogalapra ki kell terjednie, úgy, hogy meghozatalával már csak a követelés összege maradjon bizonytalan. (1060. E.H.) (11/692) 394. §. Az előző állapot helyreállítása kérdésében is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a marasztalás a. kérelmen túl nem terjedhet; e tekintetben hivatalból való intézkedésnek csak kivételesen akkor van helye, ha a felperes a szerződés érvénytelenségének vitatása mellett visszaköveteli azt, amit a szerződés alapján teljesített. Ez esetben kérelem nélkül is határozni kell arról, hogy az eredeti állapot az ellenfél javára is helyreállíttassék. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a szerződés gazdasági lehetetlenülés következtében nem volt teljesíthető. (11/503) 401. §. Oly értelmű marasztalásnak, hogy az alperes napi áron szolgáltasson a felperesnek bort, nem lehet helye; az ítéletben ugyanis a vételár összegét számszerűleg is meg kell jelölni, mert csak ez biztosítja a jövőben keletkező viták kizárását és ehhez képest az ítélet végrehajthatóságát. (11/96) 411. §. A bontóok meg-, vagy meg nem állapításával a bíróság a kereseti kérelem lényeges része felől dönt, amely, habár csak