Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

azonáltal a szerző hozzájárulása nélkül is megengedhető olyan, változás, amelyről feltehető, hogy a szerző a hozzájárulást nem tagadja meg, és ebből a szempontból irányadó, az 1931 : XX.IV. tc.-kel becikkelyezett római egyezménynek 61a. cikkelye, amely szerint a szerző ellenezheti a műnek az ő becsületére vagy hírnevére sérelmes megcsonkítását vagy megváltoztatását. Ámde azok a rendkívüli viszonyok, amelyek 1944. tavaszán bekövetkeztek és nemcsak a könyvnek előállítását nehezítették, hanem a, nagymértékben jelentőségét vesztett könyvnek kelendőségét is hátrányosan befolyásolták, alperest feljogosították, hogy az őt fenyegető és utóbb valóban be is következett üzleti veszteségnek enyhítése érdekében szigorúan ragaszkodjék a könyvnek a felek szerződésében tíz ívben meghatározott terjedelméhez, jóllehet a felek a szerződésben számoltak azzal, hogy a könyv esetleg 10 ívnél többre fog terjedni. A felperes viszont művének 10 ívre korlátozása ellen nem tehetett kifogást, mert az, hogy egy lapra terjedő előszó és néhány határozat kimaradt, a műnek egyéb okoktól függő kelendőségét nem csökkentette és a felperes írói személyiségét sem érintette, mert a mű nem volt a címlapon megjelölt időben hozott bírói határozatok gyűjteménye. Alperes időt adott a felperesnek arra, hogy a körülmények folytán indokolt rövidítést maga végezze el és mivel felperes ezt nem tette, nem róható az sem az alperes terhére, hogy a rövidítést utóbbi végezte el. (11/529) 9. BIZOMÁNYI ÜGYLET. MEGBÍZÁS. ALKUSZI ÜGYLET. A felperes megbízta alperest, hogy részére bort vásároljon 35 fül. alapon, 2% ügynöki jutalék és literenként 4 fül. vasúti szállítási díj mellett s egyidejűleg a szükséges összeget átadta alperesnek. Alperes a felperest arról értesíti, hogy a bor nagy részét vidékről már beszállította és amíg ezt elszállítani nem tudja, újabb vásárlást nem kezd s még kb. 41.000.— pengője van nála felperesnek; felperes azt közli az alperessel, hogy ha bort továbbra is lehet küldeni, akkor bort továhb lehet vásárolni. Ezek szerint az alperes a bevásárlás körében eljárásának minden mozzanatáról értesítette a felperest, az ő utasításait várta és akaratát kutatta, a felperes pedig a vásárlásokra vonatkozóan utasítást adott az _alperesnek. Nem lehet tehát szó bizományi viszonyról, melynek lényeges eleme, hogy a bizományos az ügyleteket harmadik személlyel való viszonyban saját nevében