Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)
149 köti meg, hanem megbízási jogviszony jött létre. Viszont a megbízott által kötött ügyletek a megbízó részére kötöttnek tekintendők és a köztük lévő jogviszony szempontjából nincs jelentősége, hogy az ügylet megkötése alkalmával az eladó harmadik személlyel szemben kifejezte-e a megbízott képviselői minőségét, vagy sem. (11/447) Ha az ügyletet alkusz közreműködésével kötik meg, az ügy ura továbbra is a megbízó fél marad, aki a közvetítő alkusz által kellően elkészített szerződés megkötésétől is tartózkodhatik és az alkuszi szerződést is felmondhatja, feltéve, hogy ezt nem kellő ok nélkül teszi; ebben az esetben a közvetítői díj sem illeti. (11/230) Az alkusz közreműködésével létrejött ajánlattól való viszszalépés jogát kötötte ki alperes, ámde a felperes alkusz által hozott és a vevőtől vételárelőlegül felvett összeget nemcsak átvette, hanem azt is közölte a felperessel, hogy ő a vevőtől másnap a vételár további részét is átveszi és hogy az ügylet tárgyát képező mérlegek is átvehetők lesznek. Ezekkel a tényeivel alperes az ajánlattételre vonatkozó fenntartástól már elállott, így arra már nem hivatkozhatik, hogy az ajánlatot kötelezettség nélkül tette, miért is az ügylettől való elállása, felperesnek a közvetítői jutalékra az adásvétel létrejötte által már megvalósult igényét nem érinti. (11/230) Az alperes a felperes ügynök jutalékigényének kijátszása céljából nem fogadta el az ügynök által hozott megrendelést, miért is őt az egyébként jogszerűen járó jutalék összegében kifejezést nyerő kárpótlásban részesíteni köteles. C. P. II. 2096/946.) A Kúria kimondja, hogy ingatlan adás-vételének közvetítésénél rendszerint 3% jutalék jár, a híróság azonban a fennforgó körülmények mérlegelésével a végzett munka értékének megfelelően szabad belátása szerint állapíthatja meg — megállapodás híján — a jutalék mennyiségét. (C. P. IV. 2885/1944.) A felperesi ügynök és az alperesi vállalat közötti megállapodás szerint a felperes feladata elsősorban az alperesi gyártmányoknak a piacon kizárólagos joggal való bevezetése volt és ezzeí kapcsolatban megrendeléseket gyűjtött, mely kötelezettségének eleget tett. Ebből pedig következik, hogy a felperes működésének díjazása, illetve ennek mértéke nem hozható összefüggésbe azzal, hogy a közismert gazdasági helyzet nehézségei miatt utóbb az alperes a felperes által gyűjtött és igazolt megrendeléseknek nem tudott teljes egészében eleget tenni, ezért a kikötött díj mérséklésének sem lehet helye. (C. P. IV. 1607/1946.) (Megbízás, megbízás nélküli ügyvitel: l. magánjogi részben is.)