Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

145 lemre mérséklendő, ha az a szerződés teljesítéséhez fűződő érdekkel nem áll arányban. (C. P. IV. 968/1946.) (L. magánjogi részben is.) 7. ADÁSVÉTEL. Az alperes jogelődje annak ellenében, hogy a felperes elhalt nővére bérházának tulajdonjogát reá ruházta, többek között arra kötelezte magát, hogy felperes nővérének elhalálozásától kezdve, a felperes haláláig havi járadékot fizet. A szerződés szerint az átvállalt terhek levonása után fennmaradó vételárösszeg a biztosítási szerződés egyszeri díja, amely az egyidejűleg átadott járadékbiztosítás és haláleseti kötvény átadásával nyert kiegyenlítést. A felperes a részére aranypengőben fizetni kötelezett életjáradéknak a Pp. 413. §-a alapján Ft-ban megállapítását kérte. A Kúria ismételten kimondotta, hogy az ilyen szerződés életjáradéki szerződéssel vegyes adásvételi szerződésnek és nem a KT. VII. címének a rendelkezése alá eső biztosítási szerződésnek minősül és arra az életjáradéki szerződésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. De a 6400/1946. M. E. sz. r. 10. §-a sem akarta a járadék felemelését a bírói mérlegelés alól kivonni azoknál az életbiztosításoknál, amelyekből származó járadékigény telekkönyvileg külön biztosítva van. (11/405) A szénbányák állami kezelésbe vétele folytán a bányavállalat jogszerűen nem kötelezhető olyan széwmennyiség leszállítására, amely felett nem rendelkezik, mert a rendelkezés tulajdonjog alapján már az államot illeti meg. (C. P. IV. 1730/1946.) Alperes nyomtatQtt kötlevelében az a kikötés foglaltatik, hogy az áru eladása a szállítás napján érvényes áron történik. Ez a kikötés azonban csak az esetben érvényesülhetne, ha a felperes vevő által előre fizetett összeg kifejezetten előlegként, elszámolásra és nem pedig teljesítésként vétetett volna át; ennélfogva alperes az előre kifizetett vételárra később utánfizetést jogszerűen nem követelhetett. (11/205) Az az ügyleti fél, aki a vételárat előre megkapta, arra, hogy á kár fedezeti vétel útján elhárítható, vagy csökkenthető lett volna, akkor sem hivatkozhatik jogszerűen, ha a másik ügyleti félnek fedezeti vétel kötésére vonatkozó kötelezettsége máskülönben fennállana. (C. P. IV. 911/1946.) Az alperes a vételi ügylettől elállott és a megvásárolt gépkocsit a felperes rendelkezésére bocsátotta; minthogy azonban 10 Le;