Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

146 felperes az elállást nem vette tudomásul: az alperes nem volt elzárva attól, hogy a gépkocsit használatba vegye és minőségi hiányok címén a Kt. 348. §-& alapján árleszállítást és kártérítést igényeljen a felperestől. (C. P. IV. 3333/1944.) Az alperes, aki késedelme, illetőleg a felperes által rendelt áru kiadásának jogellenes megtagadása folytán azt a helyzetet idézte elő, hogy későbbi jogszabályok következtében a felperes részére kiadott, a kereseti cement leszállításához szükséges volt hatósági engedély hatályát vesztette: joggal nem hivatkozhatok erre és az engedélyt most már alperes köteles felperes részére megszerezni; ha az engedély megszerzését alperes elmulasztaná, vagy azt meg nem kapná, ez által az a helyzet áll elő, mintha a teljesítés tárgya nem volna nála található, vagyis ha alperes az engedélyt, kérése ellenére, meg nem kapná, a Vht. 217. §-ában, ha pedig megszerzésének kérését elmulasztaná a Ppé. 49. §-ában foglalt szabályának alkalmazása következik be. így tehát az alperesi idevonatkozó védekezés alaptalan és felperes a hatósági engedély hiánya miatt keresetével nemcsak el nem utasítható, de arra sem kötelezhető, hogy újabb hatósági kiutalást ő szerezzen. (11/205) A vonatkozó rendelkezések szerint a gépszíj zárolt árunak tekintendő és azzal annak birtokosa csak az Anyag- és Árhivatal utasítása szerint rendelkezhetik. E jogszabály tehát nem zárja ki azt, hogy a peres adásvételi szerződést az alperes a kereseti gépszíj szállításával ne teljesíthesse,. A szükséges hatósági engedély megszerzése az alperes kötelessége, mert az adásvétel létrejötte idején ily engedélyre szükség nem volt és a teljesítés az alperes késedelme folytán tolódott el oly időre, amidőn már Jiatósági engedélyre lett szükség. (11/164) Felperes a volt zsidótörvény alá tartozott alperestől bútorokat rendelt, azok vételárát kifizette és az alperes azokat 1944. április 8.-ig tartozott volna felperes lakására szállítani. Alperesnek a szállítási határidő lejártától a zsidó vagyonok zárolása tárgyában megjelent rendelet életbelépéséig 8 nap állott rendelkezésére, amely idő alatt módjában lett volna a felperestől szállítási határidő meghosszabbítást kérni, ő azonban az utólagos, teljesítésére halasztást nem kért. A bútorokat alperesnek csupán április 27.-e után állott módjában leszállítani, mert azok az asztalosnál, akinél azt alperes készíttette, csak ekkor lettek készen. Az akkwi rendeletek megengedték, hogy az előbb megrendelt árukat május 8.-ától 20.-áig, reggel 7 és 9 óra között a zsidóknak minősült kereskedők kiszolgáltassák, mely rendelet