Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

A szövetkezeti alapszabályok szerint a vállalat tárgya egye­bek közölt a szövetkezetbe tömörült írók, műrészek, zeneszerzők alkotásainak értékesítése. Minthogy a szövetkezet 20 taggal ala­kult, márpedig az Í947 : XI. te. szerint az értékesítő szövetkezét megalakulásához Budapesten legalább 50 tag kell: a bejegyzési kérelem elutasítandó volt. (Bp. tsz., mint cégbíróság.) (11/504) Szövetkezetnek munkaközvetítésre irányuló célkitűzése a cégjegyzékbe be nem jegyezhető, mert ez közhatósági feladat. (Bp. tsz., mint cégbíróság.) (11/423) 6. KÁRTÉRÍTÉS. KÖTBÉR, A zsidónak tekintendő volt felperes tudomással bírt arról, hogy az általa az alperesi pénzintézettől 1944. áprilisában fel­vett kölcsön biztosítékául adott kézizálogból, — amelyből magát bírói közbenjárás nélkül kielégíthette — az árverésen a tarto­zásnak majdnem háromszorosa folyt be. Minthogy felperes a tényállás szerint nem volt a külvilágtól ez időben sem elzárni és az eladás kifogásolása helyett a befolyt és az ő javára írt vételárral az adott lehetőségek között? rendelkezett is: ennek az eljárásnak azt a hatást kell tulajdonítani, hogy az eladást utó­lag tudomásul vette, azt jóváhagyta és többé annak szabályta­lanságából folyóan Icáitérítés iránti jogot )iem érvényesíthet. (11/12) Aki üzletszerűen keresetforrásként idegen ingó dolgok meg­őrzésével, jókarba helyezésével, tisztításával, vagy átalakításá­ról foglalkozik és ilyen célból ingókat másoktól átvesz, minden kárért, amely az átvételtől a kiszolgáltatásig az ingókat éri, — vís major és harmadik személy elháríthatatlan cselekményének: esetét kivéve — felelős még akkor is, ha őt az ingók megőrzése körül vétkesség nem is terheli, mert vállalkozásának természe­ténél fogva az idegen ingók átvétele folytán a veszély viselésé­nek kockázata reá hárul át. Felelős ezért a vegj/tisztító üzem, a betöréses lopás következtében elveszett ruhaneműért, mert a betöréses lopás harmadik személy elháríthatatlan cselekményé­nek vagy elháríthatatlan erőhatalomnak fogalma alá nem von­ható. (C. P. IV. G52/1946.) Az alperes kisiparos és így a per alapjául szolgáló hordók készítésére és szállítására, vonatkozó ügylet nem lévén kereske­delmi ügylet, az a jogszabály alkalmazandó, hogy a kötbér kére-

Next

/
Oldalképek
Tartalom