Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

127 peresek által felajánlott és később letétbe helyezett jelentős készpénzfizetést, ha az alperes által megjelölt 400 P-s búzaárat nem is találta elfogadhatónak, azt legalább részteljesítésként tartozott volna elfogadni. A felperes ugyanis nem mutatta ki, hogy a részteljesítés, feltéve, hogy az megfelelő mértékű, valamely gazdasági érdekét komolyan veszélyeztette: ilyen körülmények között a szerződő feleket kötelező kárenyhítési kötelezettség is a részteljesítésként való elfogadás mellett szól. A felperes merev magatartása lett a következménye, a letétbe helyezett összeg teljes elértéktelenedésének. A méltányosság is az alperesek mellett szól, akik bár alacsony egységár felajánlására! kívántak kötelezettségüknek eleget tenni, mégis az akkori viszonyok között jelentős összeget ajánlottak fel és mint jogban járatlan földművesek terhére nem róható fel az sem, hogy a szerződésnek ahhoz a rendelkezéséhez ragaszkodtak, — téves értelmezéssel — amely a pénzbeli teljesítést lehetővé tette. (C. P. VI 2400/1946.) 50. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS. A betöltött munkakörrel szokásosan járó, megerőltető munka közben előálló rándulás üzemi sérülésnek csak akkor minősül, ha azt a többek által vitt tehernek váratlanul a sérültre nehezedése okozta. (Bp. T.) (11/319) OTI elleni foglalkozási betegségből eredő kártérítési igényt a bíróság elutasítja, mert nem a csekély mértékben fennforgó korasavbetegség (silicosis) okozza döntően a felperesnek egyébként nagymérvű keresőképtelenségét. (Bp. T.) (11/226) Az 1927 : XXI te. 69. és az állandó gyakorlat értelmében nem volt megállapítható üzemi baleset a keresőképtelenséget csökkentő, szakmabeli munka végzése közben bekövetkezett ideghártyaleválás miatt, mert felperest külső erőművi behatás nem érte és munkájában sem adódott olyan mozzanat, amely a szakmájában szokásost meghaladó intenzitású erőkifejtést igényelt volna. (Bp. T.) (11/126) A 15 éves munkavállaló részéről munkahelyén napszámos! minőségben egy nehéz láda felemelését követőleg félóra múlva beállott vérhányás, továbbá májsorvadás és visszértágulás üzemi balesetnek minősül. (Bp. T.) (1/81) Ha kétségtelen is, hogy a felperes által végzett munka alkalmas lehetett bőrkeményedés előállására, ez üzemi balesetnek az 1927 : XXI te. 69. §-a alapján kifejlődött gyakorlat szerint