Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

128 csak akkor minősülhetne, ha a bőrkeményedés egy rögtönös behatás következménye. volt, ez azonban adott esetben a munka végzésének nem előre nem látott és rögtönös, hanem természetes következménye volt. A bekövetkezett gennyes kötőszöveti gyulladás tekintetében egyébként kétségtelen ugyan, hogy ha a biztosítottnak már meglévő és bármely, akár nem is üzemi baleseti eredetű, sebe a biztosításra kötelezett munkaviszonnyal kapcsolatos körülmények között, a biztosított akaratától függetlenül és váratlanul fertőződik és ezzel állapota súlyosbodik: az ily egészségháborítás is az üzemi baleset körébe vonható; amikor azonban a munkaviszonnyal kapcsolatos fertőzésnek különleges okozói kétségtelenül fel sem deríthetők (amint az például lehetséges lenne mérges vegyszereket feldolgozó üzemekben, vagy fertőző betegek kórházában alkalmazottak fertőződése esetén), a fertőzésnek üzemi baleseti eredete sem nyerhet megállapítást. (Bp. T.) (P. XIX. 722/1945.) OTI ellen baleseti járadék iránti perben a bíróság megállapítja, hogy ha az agyvérzést a sűrített levegővel hajtott géppel foglalkozás közben erős testi megrázkódtatások váltották ki, az a foglalkozással fokozatosan előálló oly egészségháborításnak minősül, mely az 1927 : XXI. te. 70. §-a értelmében csak akkor jogosítana baleseti kártalanításra, ha a foglalkozás veszélyét a 7600/1936. M. E. sz. r. a kártalanítandó foglalkozási betegségek között felsorolná, a rendelet azonban ilyen betegséget nem tartalmaz, miért is a mondott baleset nem minősül üzemi balesetnek. (Bp. T.) (II/6) Sérült üzemi balesetkor lezuhant, agyrázkódást szenvedett, majd később öngyilkosságot követett el. A bíróság megállapítja az öngyilkosságnak az üzemi balesettel való okozati összefüggését, mert a magasból való lezuhanás által elszenvedett agyrázkódás, illetőleg agysérülés folytán erős, alig csillapítható fejfájás, verekedéses dührohamokban nyilvánuló psychomotorikus zavarok és kedélyi depresszió következett be nála és ezek folytán, ilyen dührohama alkalmával lett öngyilkossá. (Bp. T.) (11/626) A megerőltetés okozta agyvérzés üzemi baleseti eseménynek akkor minősül, ha az pillanatnyi szükségből végzett és nem rendszeres munkakörbe tartozó tevékenység közben következik be. Minthogy a bányaüzemi kisiklott csillének emelő hiányában puszta kézzel visszaemelése okozta a balesetet és az általános bányaszabályzat értelmében ilyen esetben emelőt kell használni: ebből okszerűen következik, hogy a csilléknek puszta