Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

124 lasztásának súlyát csökkenti, hogy a kérdéses időben még csak kevés vasúti szerelvény volt forgalomban és a vonat leállítása megnehezítette volna az amúgyis a megindulás nehézségeivel küzdő, ipari vállalatokhoz igyekvő munkások utazását. Ezekre való tekintettel a Kúria a baleseti kárt egyenlő arányban megosztotta. (11/434) Felperes vasúti balesetet akként szenvedett, hogy kocsijával áthajtott a vasúti síneken és ámbár a mozdonyvezető adott figyelmeztető jelzést, azonban a sínkeresztezésnél sorompó nem volt. Kúria a baleseti kártérítés iránti, a MÁV ellen folyamatba tett perben 50%-os kármegosztást alkalmaz. (1/162) A kerékpáron haladó sérült a szabad kilátást széltében eltakaró szalmásszekér mögül anélkül kísérelte meg az előzést, hogy előbb megbizonyosodott volna arról, hogy az veszély nélkül végrehajtható-e. Ebből következik, hogy a baleset okozójának elsősorban magát a sérültet kell tekinteni. Másrészről viszont a szalmásszekér az úttestnek egy részét az alperesi veszélyes üzem, — gépkocsi — vezetője elől eltakarta és ez arra kötelezte volna a gépkocsi vezetőjét, hogy a szalmásszekér mellett való elhaladásának időtartamára a gépkocsi sebességét a lehető legkisebbre mérsékelje, mert számítani kellett arra, hogy a kilátást mindkét irányban szélesen elfogó szalmásszekér mögül más járómű hirtelen előbukkanhat. A 70. ./. 1). alapján Kúria egyenlő mértékű kármegosztást alkalmaz. (11/612) Férj baleseti járadék iránti keresetét arra alapította, hogy feleségének halála óta családi pótlékot nem kap, hogy a halálos baleset bekövetkeztéig felesége vezette háztartását. Kúria a keresetet elutasítja, mert a családi pótlék elvesztése okából és a feleség háztartási munkájának elmaradása miatt a férjet kártérítési igény nem illeti meg. (11/186) ü.) Méltányossági felelősség.' Anyagi jogszabály az, hogy az akinek érdekében végzett munka közben baleset következett be, a sértettnek e baleset folytán keletkezett és máshonnan meg nem térülő kárát olyan mértékben, amennyiben az eset körülményeire s különösen a felek vagyoni és jövedelmi viszonyaira tekintettel a méltányosság megkívánja, abban az esetben is megtéríteni köteles, ha a kár keletkezésével kapcsolatban a terhére tárgyilag jogellenes magatartás sem róható. (11/408) Az anyagi jog nem zárja, ki, hogy a cselekvőképességgel nem bíró személy terhére a vele kötött visszterhes szerződésből ki-