Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

fotyólag kártérítési követelés származzék. Kúria a cselekvőképességgel nem bíró felperesnek az alperestől felvett kölcsön visszatérítése tekintetében való felelősségét vétlen kártérítési alapon is megállapíthatónak találta, mert az alperes a kölcsönt a felperest személyesen ismert közjegyző közreműködése mellett nyújtotta, valamint felperes felesége, jelenlegi gondnoka, megakadályozhatta volna, hogy a kölcsön összegét felperes esetleg elfecsérelje és végül felperes egyébként sem bizonyította, hogy a kölcsönt haszontalan kiadásokra fordította volna, amelyek méltányossági tekintetként figyelembe jönnek. (C. P. 3823/1944.) Az 1886 : XXI. tc. 91. #-ában szabályozott sortartás a község, illetve a törvényhatóság tisztviselői és közegei által jogellenesen és vétkesen okozott kárra vonatkozik csupán, ezek a szabályok azonban a közérdekből vétlenül okozott kár esetére nem alkalmazhatók, ily esetben tehát a közhatóság felelőssége közvetlen és feltétlen. (C. P. VI. 2292/1944.) Alperes, mint közhatóság, a város területéhez tartozó telepen öszegyült csapadékvizet a telepi lakosság élet- és vagyonbiztonságának megóvása végett és oly körülmények között vezette le, amikor a fenyegető veszély már más módon elhárítható nem volt. Kúria az alperes vétlen kártérítési felelősségét megállapítja a vízlevezetésből felperesre származott kár miatt, • mert a magán fél akkor is megfelelő kártérítést követelhet, ha a károsítás közérdek megóvása céljából történt és e tekintetben nem mentesít az a körülmény sem, hogy alperesre előny nem háramlóit, sőt, jelentős anyagi veszteséget szenvedett. A vétlen károkozás esetén azonban a károsult méltányos kárt igényelhet csupán. (C. P. VI. 2292/1944.) Az alperes város a felperes lakóháza előtti gyalogjárót felemeltette, aminek következtében a felperes udvarába torlódott esővíz károkat okozott. Nem helytálló az alperesnek a kártérítési perbeli az a védekezése, hogy a járdafelemelést közérdekből létesítette, mert a bírói gyakorlat értelmében a magánvagyon károsításáért kártérítés jár akkor is, ha az valamely közérdek előmozdítása céljából létesült közmű fenntartásával kapcsolatban következett is be. (C. P. VI. 3495/1944.) Az állandó bírói gyakorlat értelmében a katonai szolgálatot teljesítő személyt a katonai szolgálat teljesítése közben ért balesetből származó kárért az állam csak akkor tartozik felelősséggel, ha azt közegeinek hivatali kötelességüket sértő vétkes magatartása idézte elő. Vétlen kártérítés, illetőleg tárgyi fele-