Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

28 Döntvénytár. kezessége is, s a kezest kereskedelmi ügyletekből eredó kötelességeért az adóssal egyetemleges kötelezettség terheli. Alperesnek ezen W.-nak felperesnél történt vételeiért általánosságban elvállalt s igy -ÍZ egész vételekre kiterjedő egyetemleges kötelezettségéből kifolyólag, s tekintve, hogy W.-nak tartozása s ennek a keresetben történt összeg szerinti felszámítása nem képezte kifogásolásnak tárgyát, s mert alperes részéről nem is állíttatott, hogy W. A.-nak tartozása a felperessel szemben már rendeztetett volna, alperes mint W. A. egyenes adósnak készfizető kezesét — marasztalni kellett. (1904 június 29. 5209. sz. a.) A nagyváradi kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja indokai alapján és azért, mert a tanuk által bizonyított s az elsőbiróság ítéletében megjelölt azok a nyilatkozatok, amelyeket az alperes már tartalmuknál fogva is a felperessel szemben a végett tett, hogy az sógorának W. A.-nak árukat hitelezzen, a tartalmuknál és czélzatuknál fogva a kezességvállalás értelmével bírnak, a kereskedelmi ügyletből származó kezességvállalásból pedig a kereskedelmi törvény 270. §-a szerint készfizetői kötelezettség származik. Az alperes kesességvállalásának az ő bizonyított nyilatkozatai alapján való megállapítása mellett nem alapos az a felebbezési panasza, hogy míg a felperes nem állítja keresetében, hogy az alperes W.-ért kifejezetten kezességet vállalt, hanem a kezességet az alperesnek csak egyéb nyilatkozatai alapján kérte megállapittatni, addig K. és B. tanuknak a kezességnek kifejezetten történt vállalásáról is tudomásunk van, mert a felperes keresete, az alperes kezességének megállapítására irányul, a tanuk pedig az alperesnek a keresetben felsorolt azokról a nyilatkozatairól is tudnak, amelyeket felperes a kezesség megállapítása végett sorolt fel s amelyek annak megállapítására alkalmasak is, de hogy az alperes maga is tudatában volt annak, hogy sógoráért kötelezettséget vállalt, a sógora nejének elhalálozása után a felperes kérdésére tett abból a nyilatkozatából is kitűnik «meghalt a gyermek, vége a komaságnak», mely nyilatkozattal az alperes kétségtelenül a rokoni kötelék megszűnésére, mint az ő kötelezettségét is megszüntető okra czélzott. (1905 január 19. 2529. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja a benne felhozott és felhívott indokok alapján.