Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

i8 Döntvénytár betegségben szenvedett, amely betegségből az alperes csak 1904 november hóban gyógyult ki ; dr. Cs. tanú vallomása szerint, az alperes előtte beismerte, hogy már a katonaságnál bujakóros betegségbe esett és hogy mikor megnősült, akkor is bujakóros volt és hogy fürdővel és kenőcscsel gyógykezeltette magát. B. M. tanú is azt vallja, hogy 1904 tavaszán látta, hogy az alperes a fájós lábát a vályúnál mosogatta, hogy már ekkor rekedt is volt és kérdésére az alperes azt állította, hogy rekedségét megfázástól kapta. Ezen tanú vallomását támogatja özv. D. F.-né szül. Sz. E., a felperes édes anyja, aki azt vallotta, hogy midőn az alperes szülőivel együtt 1904 május 7 én őket meglátogatták, az alperes már rekedt volt és kérdésükre azt válaszolta, hogy egy lakodalomban megfázott. Az orvosszakértők egyhangú véleménye szerint a syphilisbujakór rendszerint nem képez utókövetkezmények nélküli, kigyógyítható betegséget és utókövetkezményei a vér és nyirkmirigyek utján az egész szervezet megfertőzését vonják maguk után. A beteg házastárs nejét ezen fertőzés bármely stádiumában is fertőzheti s igy a nőnek bujakóros megbetegedését előidézheti ; a születendő nemzedék határozottan örökli az apa bujakóros betegségét és a nemzés a syphiliticus apa részéről minden esetben káros. Minthogy pedig a fentebb felsorolt bizonyítékok egybevetése alapján kétségtelenül megállapítható, hogy az alperes már a házasságra lépése idejében vagyis az 1904 május 31-én, sőt már előbb is ragályos bujakórban szenvedett, hogy azt a körülményt elhallgatva, a felperest ezen betegsége tekintetében tudva és szándékosan megtévesztette ; és minthogy a bujakór mint fertőző, ragályos és nemzés utján még a nemzedékre is feltétlenül átszármazó betegség oly lényeges személyi tulajdonságot képez, amelyet a felperes tudva ; fel sem tételezhető, hogy az alperessel házasságra lépett volna: ennélfogva a peres felek házasságát az 1894: XXXI. tcz. 55. §-a alapján az alperes hibájából érvénytelennek kimondani. A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletének a házasság érvénytelenítését tárgyazó, hivatalból megvizsgált része vonatkozó indokainál fogva helybenhagyatik.