Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 15 tévesen haszonbéri szerződésnek czimzett, valósággal pedig bér­leti szerződésnek, egyfelől a püspöki, másfelől a törvényhatósági jóváhagyás hiányából való eredeti érvénytelenségét állapitotta meg és midőn ebből az okból felperest az alperes által alapjában és összegében valódinak beismert kereseti követelésével elutasi­totta. 10. Az általános kereskedelmi szokás szerint az ügynököt az általa közvetitett ügyletek után — külön kikötés hiányá­ban — dijjutalék csak abban az esetben illeti meg, ha ezen ügyletek után a vételár befolyt, vagy egyébként kiegyen­littetett, hacsak az ügynök nem bizonyitja, hogy a vételár a megbizó hibájából nem folyt be. (Curia 1906 május 23. 520/905. v. sz. a.) 11. A kibocsátó, aki a váltót harmadik személyre forgatta, de utóbb az utolsó forgatmányos nyugtájával ellátott vál­tónak ismét birtokába jutott, mint váltóbirtokos igazolva van akkor is, ha forgatmánya törülve, illetőleg a váltó ő reá visszaforgatva nincsen. (Curia 1906 május 29. 909/905. v. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja és kimondja, hogy felperes a váltóbirtokosi minőség igazolt voltának hiánya miatt keresetével el nem utasítható. Indokok: A kibocsátó, aki a váltót harmadik személyre for­gatta, de utóbb az utolsó forgatmányos nyugtájával ellátott váltó­nak ismét birtokába jutott, mint váltóbirtokos igazolva van akKor is, ha forgatmánya törülve, illetőleg a váltó ő reá visszaforgatva nincsen, mert az a vélelem áll fenn, hogy a váltót, visszkereseti kötelezettsége alapján váltotta magához, mely vélelmet megdön­teni annak a feladata, aki a birtokosi minőséget kifogásolja. A fenforgó esetben a m—i r.-t, mint a váltónak saját

Next

/
Oldalképek
Tartalom