Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

98 Döntvénytár. lithető ki, mert az örökhaszonbérleti jog sem tartalmára sem terjedelmére nézve nem egyenlő hatályú az időhöz kötött korlátolt haszonbérleti joggal, az nem pusztán dologhozi, de valóságos dologbani jog természetével bir ; de nem is volna kivihető, hogy a kártalanítási összeg úgyszólván a közforgalomból elvonva, örök időre letétként kezeltessék avégből, hogy annak kamatait felperes és jogutódaik haszonélvezzék. A felperes dologi joga, tehát magából a kártalanítási összegből elégitendő ki, illetve az osztott tulajdon folytán a kártalanítási összeg a peres felek közt megosztandó. Ez arány meghatározásánál azonban nem volt elfogadható a felperesnek az 1896 : XXV. tcz.-re fektetett számítása, mert az id. tczikk csak az 1848 január 1. napja előtt keletkezett majorsági zsellér-birtokokról s ehhez hasonló természetű birtokokról rendelkezik, az alól a telepitvények ki vannak véve, a peresfelek illetve jogelődeik közti jogviszony pedig 1848 január 1. után keletkezett, mert továbbá mellőzve azon kérdésnek elbírálását, hogy a felpereseknek a telek megváltása iránti joguk fennáll-e vagy sem ? Kétségtelen, hogy a megváltási jog az ingatlan helyébe lépett készpénzre nézve a felperes által nem érvényesíthető. Az arány meghatározásánál tehát irányadóul szolgál az a jogszabály, hogy ha valamely közös dologra nézve a részesek hányada kétséges, az az ellenkező bizonyításáig egyenlőnek vélelmezendő. (1905 decz. 19.. 9483/905.) A kir. Curia: A kir. tábla ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kir. tábla helyesen állapította meg azt, hogy arra a kártalanítási összegre, amely a kisajátított 344 LJ öl terület után megállapittatott, ugy a leipereseknek, mint bekeblezett felépítményi tulajdonosok és örökhaszonbérlőknek, valamint az alperes mint telektulajdonosnak kártérítési igénye egyaránt kiterjed. Azt pedig, hogy ez a kártalanítási összeg a felperes és alperest egyenlő arányban illeti meg, helyesen állapította meg a másodbíróság azért ; mert megosztott tulajdon esetén, mint a minőről a jelenben is szó van, a rendkívüli bevételek (a talált kincs stb.) a dolog természetéből kiinduló általános magánjogi elvek szerint a fő és a haszonvevő tulajdonosokat egyenlő részekben illetik. Ez a részesedési kulcs tehát a megosztott tulajdon tárgyának vagy ennek egy részének kisajátítása esetén járó közös kártalanítási