Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 97 63. Ha oly ingatlan sajátíttatott ki, amelyre az egyik fél telek­tulajdonos, a másik pedig felülépitményi és örök haszon­bérleti joggal bir, ugy az osztott tulajdon esete forog fenn és az örökhaszonbérlőnek; nincs igénye ahhoz, hogy ezen joga a kártalanítási összeg törvényes kamataival egyenlittessék ki, mert az örökhaszonbérleti jog sem tartalmára sem ter­jedelmére nézve nem egyenlő hatályú az időhöz kötött kor­látolt haszonbérleti joggal, az nem pusztán dologhozi, de valóságos dologbani jog természetével bir, ezen igényére nézve tehát magából a kártalanítási összegből elégítendő ki. A kártalanítási összeg a telektulajdonos és az örök­haszonbérlő közt egyenlő arányban osztatott fel, mert ez adott esetben a felperes haszontulajdonosok javára ettől a megosztási aránytól való eltérés annál kevésbbé mutat­kozik indokoltnak, mivel nincs eltérés felek közt az iránt, hogy a kisajátított területrészen felépítmény vagy valamely egyéb beruházás, mely a felperes javára külön számításba volna veendő, nem volt. (Curia 1906 szeptember 4. 2149/906. VII. polg. t.) A budapesti kir. tábla : Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja. Indokok: A felek közt nem vitás, hogy az u—i ingatlanokra az alperes mint telektulajdonos, a felperes pedig mint felépítmény tulajdonosok és örökhaszonbérlők vannak bejegyezve. E szerint tehát a felek közt az ingatlanra nézve osztott tulajdon jogviszonya áll fenn. Nem vitás az sem, hogy az ingatlanból 344 íZl-öl ki­sajátittatott s ennek kártalanítási ára fejében a telekkönyvi ható­ságnál 8244 K bírói letétben kezeltetik. Kétségtelen az is, hogy a kisajátítás folytán a kisajátított területre nézve ugy az alperes telektulajdonosi, mint a felperes örökhaszonbérleti joga megszűnt, s az örökhaszonbérleti joggal terhelt ingatlanrész helyébe a kár­talanítási összeg lépett, amelyből mindenik jogosítvány kárpót­landó, miután örökhaszonbérleti jog tárgyát csak ingatlan jószág képezheti, nem pedig készpénz. A felperes kártalanítási igénye az 1881 : XLI. tcz. 28. §-a alapján a kártalanítási összeg törvényes kamataival nem egyen­Döntvénytár VI íolyam VI. k. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom