Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

84 Döntvénytár. hiszemüen vagy csalárd módon járt volna el. (1904 idczember 14. 4174/904.) A pozsonyi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért; mert az orvosi bizonyitványokat kiállító orvo­sok saját vallomásuk szerint M. I. elmebeli állapotát csak 1901 május 13-án vizsgálták meg s ilyképpen a M. I.-nak ötödfél hó­nappal a szerződés kiállítása után foganatosított vizsgálat alapján kiadott szakértői vélemény nem képezhet bizonyítékot arra nézve, hogy M. I. 1901 január 1 én, vagyis az adásvevési szerződés kiállí­tásának napján olyan elmebajban szenvedett, mely őt akaratának nyilvánítására képtelenné tette volna és pedig annál kevésbbé, mert az orvosszakértők előadása szerint az elmebaj lassan és foko­zatosan fejlődött s azért kizártnak nem vehető, hogy 1901 január i-én még nem volt annyira kifejlődve, hogy a betegnek akarat­nyilvánítását korlátozta volna, sőt az a körülmény, hogy a kert eladása már hosszabb idő óta képezte a családban a beszéd tár­gyát s hogy a vételár a szakértők bizonyította forgalmi értéknek megfelel, amellett szól, hogy az eladó a szerződés kötése idején beszámíthatatlan állapotban nem lehetett. (1905 márczius hó 8. 260/905.) A kir. Curia: A kir. tábla ítéletét felhívott és felhozott indokaiból helybenhagyja. = Gondnokság alá helyezés hiányában az «együgyüség» híre magában véve a cselekvési képességtől meg nem foszt. L. Dtát u. f. XVI. 138. 54­A telekkönyvben közös tulajdonul felvett ingatlan tekin­tetében az egyik fél nem élhet a közösség megszüntetése iránt perrel, ha az ingatlan használatának szabályozása állagának tényleges megosztásával történt, azt a felek hosszú időn át akként birtokolják s a birtoklás ellen egyik fél sem szólalt fel, mert ebből az vélelmezhető, hogy a peres felek illetményöket egyéni tulajdonul vették birtokba és ezzel a birtokba vett területre nézve a közösséget meg­szüntették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom