Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 85 (Curia 1906 május 3. 695/1905. I. G. sz. a.) A kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Az alperesek felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperesek elsősorban panaszolnak azért, hogy a felebbezési bíróság a k—i 86. sz. tjkvben 9. hrsz. a. levő peres ingatlanra a vagyonközösségnek árverésen való megszüntetését elrendelte, holott azt a vagyonközösséget a felperes jogelődével még 1870. évben természetbeni felosztás utján megszüntették, erről felperesnek is tudomása volt, mert midőn jogelődének a peres ingatlanbóli illetményét ezelőtt 25 évvel megvásárolta, csak is ezt az illetményt vette birtokba, és a peres ingatlant a megosztás óta ugy felperes jogelődével, mint később felperessel a megosztás szerinti terjedelemben birtokolták és birtokolják ma is. Alpereseknek ez a panasza alapos. A peres felek között nem vitás, hogy alperesek és felperes jogelőde a peres ingatlan használatának szabályozása kérdésében ezelőtt 35 évvel akként állapodtak meg, hogy felperes jogelőde IU részbeni illetősége fejében birni fogja a B. alatti vázrajzon 9/io. számmal jelölt házat és a s/s. alatti kertrészt, alperesek pedig a 9/r—9/7. alatti belsőséget és kertrészt a melléképületekkel, valamint a 9/n. alatti házrészt fogják birtokolni, ellenben a 9/9. alatti trágyarakodóhely és 9/i2. alatti bejáró közösségben marad, s peres felek az emiitett ingatlant ma is az előadottak szerint birtokolják. A felebbezési bíróság a felek között nem vitás fennebbi tényállásból azt a következtetést vonja le, hogy az említett szabályozással a közösség megszüntetve nem lett, ami kitűnik abból is, hogy a 9/9 és 9A2-vel jelölt hely közösségben hagyatott. A felebbezési bíróságnak ez a felfogása azonban jogilag meg nem állhat, mert az előadott ténymegállapítás értelmében a peres ingatlan használatának szabályozása állagának tényleges megosztásával történt és alperesek, valamint felperes jogelőde és később felperes is a tulajdoni arányuk terjedelmében megjelölt területet 35 év óta kizárólagosan birtokolják ; és mert a tárgyalási jegyzőkönyvek és azok mellékletei szerint felperes nem is állította, hogy a birtoklás ellen fölszólalt volna, abból a kizárólagos és békés birtoklásból pedig jogilag az vélelmezhető, hogy a peres ingatlan-