Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 33 ségnek a szerződés megkötésekor való fenforgása már magában véve minden körülmények közt a szerződés érvénytelenségét vonná maga után, mert az elmebetegségben szenvedő egjén által alkotott jogügylet magánál a ténynél fogva (ipso facto) csakis akkor semmis, ha a beteg öntudatától és akaratképességétől teljesen meg van fosztva. A gondnokság alá nem helyezett azon elmebeteg, akinél a cselekvőképesség természetes előfeltételét képező öntudat és akaratképesség meg van, érvényes jogügyletet alkothat s ez a jogügylet eredeti érvénytelenség okából meg nem támadható. Tanuk egybehangzóan vallották, hogy néhai M. I. már 1899-ben elhatározta, hogy a kertet eladja, a vételárat adósságának kifizetésére forditja. M. S. vallomása szerint az eladást örökhagyó 1900 deczember hóban ismét szóba hozta s annak feltételeit nejével megbeszélte, mely megbeszélés alapján amint ez M. S. és B. L. kir. közjegyző vallják, az adásvételi ügylét irásba foglaltatott, örökhagyó előtt, annak lakásán felolvastatott s örökhagyó azt, miután annak minden egyes pontját helyeslő kijelentéssel magáévá tette, nyomban alá is irta. Minthogy a tanuk vallomásából megállapítható, hogy az eladó M. I. az adásvételi ügylet perfectuálásával már három évvel előtt hyilvánitott és megfontolt szándékát hajtotta végre és a szerződés megkötésekor oly nyilatkozatot tett, amelyek az öntudat és akaratképesség kétségbevonhatlan jelenlétére vallanak ; minthogy továbbá F. I. és D. K. orvosszakértők véleménye szerint M. L szellemi képessége csakis annyiban lehetett korlátozva, hogy tettének jogi következményeit mérlegelni nem tudta ; minthogy végül az egyéni cselekvés következményeinek megítélésére vagyis az előrelátás a szellemi képesség magasabb nyilvánulása, de ennek hiányából az öntudat és akaratképesség hiányára következtetést vonni nem lehet, kétségtelen, hogy M. I. 1901 január i-én cselekvőképességétől megfosztva nem volt ; miért is a közte és alperes közt létrejött adásvevési szerződés jogérvényességét elismerni s ehhez képest felpereseket keresetükkel annyival is inkább elutasítani kellett ; mert a szakértők véleménye szerint a háztelek alkatrészét képező kert 1660 K értéket képvisel s mert ezzel meg van czáfolva az a felperesi állítás is, hogy felperesek az ügylet által kárt szenvedtek s illetve, hogy alperes az ügylet megkötésénél rossz6*