Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 33 Minthogy felperes arra nézve elfogadható bizonyítékot fel nem hozott, hogy a szekér feldőlése a vállalkozó valamely mulasztására volna visszavezethető a baleset egyedül a felperes és nem az alperes mulasztására vezethető vissza. — Oly kötelező szabály nem létezik, melynél fogva az ipari vállalat tulajdonosa az ipari alkalmazottakat baleset ellen biztositani tartoznék. (Curia 1906 április 6. 10012/904. sz. a.) A soproni kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes, ki 1902 márczius i-től havi 40 K készpénzfizetés és évente 2 mm. buza (18 K) és 1 pár czizma (12 K) bérért volt alperesnél kocsis minőségben tényleges szolgálatban, keresetét 10,000 K kártérítés iránt indítja és arra alapítja, hogy gazdája, az alperes, őt 1902 deczember 14-én d. u. megbízta, hogy a B. B. utóda czég részére az eszterházi volt papírgyárból 3 nagy ládát szállítson. A ládák oly súlyosak és nagyok voltak, hogy azokat ő és a vele kiküldött H. I. meg nem tudták mozdítani, miért is ez utóbbi Kapuvárra telephon-jelentést tett arról, a honnan, nem tudja kitől, az a válasz érkezett, hogy a ládákat bárhogyan is felrakni és haza szállítani kell. Eme utasításhoz képest 12—15 ember segélyével és satuk igénybe vétele mellett két nagy ládát egymásfölé raktak, azokat felperes rudazókötéllel megerősítette és lekötötte és sötétben V26 órakor útnak indult. Egyrészt a nagy hideg miatt, másrészt pedig a ládák nagysága miatt felperesnek a szekéren nem lévén maradása, útközben a szekér mellett haladva, 1V2 kim. ut hátrahagyása után S.-nél a felső láda a szekérről leesett és őt maga alá temette, aminek folyamánya gyanánt ballábtörést szenvedett és örökre munkaképtelenné vált, miért is felperest, aki az 1900. évi XVI. tcz. ellenére helyette és részére az évi 120 f. tagsági dijat az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárba be nem fizette, az 1902. évi XIV. tcz. 24. §-a alapján részére teljes kártérítéssel tartozik, azért, mert a szerencsétlenségnek oka felperes gondatlansága volt, mely abban nyilvánult, hogy oly tágyak hazaszállítására kényszeritette, melyek súlyos voltuknál fogva még kötelekkel sem voltak ,ugy megerősithetők, hogy a zökögős, fagyos országúton le ne Döntvénytár IV. folyam V. k. 3